Sajnos az állatkínzások felderítése téren minden szereplőnek van mit fejlődnie. Az eljárni képes hatóságok nem tartják az állatkínzást súlyos, megoldandó gondnak, mert kevés az esetszám. A jegyző (mint helyi állatvédelmi hatóság) gyakran nem foglalkozik a bejelentésekkel, a rendőrség ki sem megy. Ha megáll az állatkínzás, és az ügyészség vádat emel, az esetek felét ejtik. A legtöbben csak pénzbírságot kapnak, kevesen kapnak letöltendőt, azok is felfüggesztve. Kevés eset jut napvilágra, mert az állatvédők a hatóságok passzivitása miatt (és kapacitási gondok miatt) nem is jelentik a legtöbb esetet, így a nyilvántartásokban sem szerepelnek. Mivel nem létezik, így nem is olyan nagy probléma, amivel komolyabban foglalkozni kéne. Bezárul a kör. Ezért is fontos, hogy az állatvédők jelentsék az eseteket, ha sok időbe és energiába telik is.

Az állatvédők sajnos tudják, hogy az állatkínzás NAPONTA előforduló súlyos probléma, ami sok esetben a társadalom számára is elfogadható, megszokott viselkedési normákra vezethető vissza.
Az Állatkínzás Magyarországon oldalon 2017. február-március-április során igyekeztünk összeszedni a 3 hónap állatkínzásos eseteit. Azokat, amik nem szabadna, hogy előforduljanak ma Magyarországon.
https://www.facebook.com/AllatkinzasMagyarorszagon/?fref=ts

MI SZÁMÍT ÁLLATKÍNZÁSNAK? Miért jár börtön?

Tisztában kell lenni a törvényi háttérrel: Pontosan ma Magyarországon mi minősül állatkínzásnak és mi nem.

• Minden olyan esetben, ahol maradandó egészségkárosodás lép fel vagy az állat pusztulásához vezetett, (vagy vezethetett volna) állatkínzásnak minősül. Ilyenkor a BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV lép életbe. Ebben az esetben a rendőrség jár el, és ha megáll a vád, akkor a bíróságon folytatódik az ügy. Sok esetben a helyi hatóságok nem ismerik a jogszabályokat, ezért érdemes tisztában lennünk, hogy rendőrség által kezdődhessen el a kivizsgálás. (pl. ezzel érvelhetünk, ha nem akar kijönni a rendőr)

 Két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
(Btk 2012. évi C. törvény 244. § (1) )

Három évig terjedő szabadságvesztés jár, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
(Btk 2012. évi C. törvény 244. § (2) )

• Minden más esetben, az ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY érvényes, ami alapján az állatkínzás közigazgatási jogi eszközökkel szankcionálható cselekmény, főként állatvédelmi bírság szabható ki, bizonyos feltételek kialakítására, bizonyos magatartások, cselekmények elvégzésére lehet kötelezni az állattartót, ebben az esetben az I. fokú állatvédelmi hatóság (állatvédelmi törvény szakaszaihoz rendelve 6 hatóság, de elsősorban, legszélesebb hatáskörrel rendelkezve: a jegyző) jár el.

  Teendő: gondatlan, hiányos, rossz állattartás esetén – amely nem éri el a legsúlyosabb bűncselekményi fokozatot, a területileg illetékes jegyző felé kell tenni írásos bejelentést. Főként bírság szabható ki, vagy az állattartástól való eltiltás.

  Tehát a jegyzőnek KÖTELEZŐ eljárnia, mint helyi állatvédelmi hatóság.
  Több településen is sikerült elérni, hogy ha állatvédő szervezetet kell bevonni egy problémás esetnél és az állat a gondozásukba kerül, akkor a jegyző vita nélkül elrendeli az gazda állattól való eltiltását. Nem minden esetben, de meglepően sokszor visszatartó erőt jelent!

A törvény szerint a jó gazda gondosságának követelménye, mint általános elvárás az állattartóval szemben (állat tulajdonosa, gondozója, aki felügyeli). az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).(Állatvédelmi törvény. 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 8. )

• A legtöbb esetben nem lehet azonnal eldönteni, hogy állatkínzás vagy „csak” felelőtlen, gondatlan tartás következménye az állat szenvedése és halála, ezért szükséges a teljes kivizsgálás a hatóságok segítségével.
  
• Szabálysértések: Elsősorban a közterület védelme érdekében a szabálysértési jog is rendelkezik állatvédelmi jellegű tényállásokról: a felügyelet nélkül közterületen levő kutya gazdáját bírságolja a hatáskörrel rendelkező járási kormányhivatal, illetve sok bűncselekményi fokozatot kimerítő természetvédelmi, környezetvédelmi szennyezésnek van szabálysértési párja az enyhébb elkövetési fokozat miatt.

ÁLLATVÉDŐKHÖZ BEÉRKEZŐ BEJELENTÉSEK

Nagyon fontos, hogy minden beérkező bejelentést dokumentáljunk és kivizsgáljunk, de arra is fel kell készülni, hogy sok olyan bejelentés érkezik, amelynél valójában nincs állatkínzás. Fontos, hogy visszakereshető legyen több évre visszamenőleg egy esetleges ismétlődő problémás gazda is.

Bejelentésnél rögzítendő adatok:

• dátum
• pontos helyszín (ha lehet utca és házszám is, az úton elhagyott állatoknál tól-ig km., útbaigazítás, ha rendelkezésre áll, a vélhető tulajdonos neve)
• állat faja, fajtája, neme, vélhető életkora
• bejelentő elérhetősége és neve (mindenképpen rögzítenünk kell, de biztosítsuk róla, hogy ezt az információt bizalmasan kezeljük, nem adjuk át harmadik fél részére)
• a lehető legpontosabb esetleírás, állatelhagyásnál forgalmi rendszám, jármű típusa, közterületen történt esetnél személyleírás
• fényképek a helyszínről, az állatról
• van-e tanú? (elérhetősége) hajlandó-e tanúskodni? (ha igen, akkor az adatai)

Ha egyszerre több bejelentés érkezik, rangsorolni kell, értelemszerűen a legsúlyosabb esetekkel kell kezdenünk, ahol a kutya élete veszélyben van. A bejelentések kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele mindig a hatóságokkal együttműködésben történik.
Lehetőleg előre ne rakjunk ki semmit a közösségi portálokra, mert egy helyszíni ellenőrzéskor fel tudnak rá készülni!
A helyszíni ellenőrzésnél érdemes a polgárőrök segítségét kérni.

Teendő:

Gondatlan állattartás esetén a területileg illetékes jegyző felé kell tenni írásos bejelentést. Amennyiben állatkínzás történt értesítsük a rendőrséget. Mind a jegyzőnek, mind a rendőrségnek hivatalból értesítenie kell a hatósági állatorvost, de erre mindig hívjuk fel az intézkedő hatóság figyelmét is, amennyiben nem tud senki hatósági állatorvost elérni, úgy helyi állatorvost is fel lehet kérni, mint eseti szakértőt, de akkor az állatorvosnak nagyon alaposnak kell lenni, mivel a későbbiekben a szakértő az ő tapasztalásai és leírásai alapján fog tudni csak véleményt mondani (segítségére lehetünk a dokumentálásban, készítsünk magunk is felvételeket, írjuk le ott, hogy mikor mi történt).

FELKÉSZÜLÉS

Az állatok fajának, fajtájának, számának, egészségügyi állapotuk ismeretének birtokában tervezzük meg a helyszíni szemlét vagy a mentést. Amennyiben az állatok faja ismeretlen számunkra kérjünk segítséget az állat fajára szakosodott állatvédelmi csoporttól. Az állatok mennyisége ismeretében, amennyiben meghaladja kapacitásunkat szintén kérjünk segítséget más állatvédő szervezetektől. Minden esetben legyen legalább egy (de jó esetben több) terv, mivel soha nem lehet tudni valójában mit találunk a bejelentett helyszínen. Fel kell készülni szállításra, befogásra, így boxok, póráz, hám vagy nyakörv legyen mindig az autóban, praktikus a hegymászó kötél is. Üres papír, toll, chipleolvasó (ha van), kézfertőtlenítő, kötszer, gumikesztyű, szemeteszsák szintén jó ha van az autóban. Mindig legyen nálunk üres lemondó nyilatkozat, helyszíni szemle lap is.

DOKUMENTÁLÁS, JEGYZŐKÖNYV KÉSZÍTÉSE

Fontos, hogy részletes dokumentációt készítsünk, még akkor is, ha nem tapasztalunk állatkínzást, mert így a későbbiekben is visszakereshető, illetve ha bármilyen változás állt be az állattartási körülményeiben, állapotában stb. számunkra is egyszerűbb lesz az összehasonlítás.

Amennyiben bíróság elé kerül az ügy, akár hosszú hónapok is eltelhetnek, a saját munkánkat könnyítjük meg.

Minden esetben készítsünk fényképeket az állatok állapotáról, lehetőleg minél több szögből, valamint a tartás, megtalálás körülményeiről is.

Az állatorvostól minden esetben kérjünk állatorvosi szakvéleményt!

Az állatvédő feladata lehet, hogy egy eset kivizsgálásakor segítsünk a hatóságoknak megítélni, hogy történt-e az adott esetben állatkínzás, illetve mennyire súlyos az eset. Azt is nekünk kell tudni megítélni, hogy olyan esetben, amikor az állat tulajdonosát csak figyelmeztetik, akkor mit, hogyan és mennyi idő alatt kell az állattartási körülményeiben megváltoztatni. Fontos, hogy ésszerű határidőt határozzunk meg, és a határidő lejárta után pedig ellenőrizzük, hogy a változás megtörtént-e. A figyelmeztetés hivatalos kiadására és számon kérésére a területileg illetékes jegyző jogosult.

Személyes adatok (születési hely, idő, anyja neve, lakcím) kezeléséhez az érintett (bejelentő, elkövető, állatorvos, stb.) hozzájárulása szükséges, amit dokumentálni kell. Lehetőség szerint szükség van az írásbeli nyilatkozatára arról, hogy megkapta a tájékoztatást, hogy rögzítettük az adatait. Ha telefonon keresztül vesszük fel az adatokat, erre minden esetben az elején figyelmeztetni kell.

Letölthető helyszíni vizsgálati lap:
helyszinivizsglapalap

FELJELENTÉS

Amennyiben állatkínzásnak minősíti a rendőr, bűncselekményről beszélünk. Ebben az esetben a feljelentést a rendőr teszi meg, az állatvédő feladata az általa készített dokumentációk (fényképek, állatorvosi szakvélemény) átadása, valamint a hatóságok munkájának teljes támogatása.

Amennyiben az eljárás hivatalból nem indul el, (de az állatvédő szerint megállna az állatkínzás) úgy az állatvédő tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen és részletesen mondja el a körülményeket és a történéseket, valamint a vonatkozó jogszabályokat is csatolja. A feljelentést teheti a rendőrségen, vagy a helyileg illetékes ügyészségen. Ez utóbbi esetében az ügyészség rendeli majd el a rendőrségi nyomozást.

Szabálysértés esetén, amikor az állattartó figyelmeztetésben részesül, az állatvédő lehetőségeihez mérten segíti az állattartót, hogy az állatot a jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően tartsa a jövőben. Amennyiben a jegyző által megszabott határidő után sem történik változás, úgy a teljes dokumentációs anyag csatolásával bejelentést kell tenni a területileg illetékes jegyzőnél.

A CSELEKMÉNYEK ÉS ELBÍRÁLÁSUKRA HIVATOTT SZERVEK

Állatkínzás esetén:
Elzárással is büntethető bíróság bűncselekmények esetén rendőrség vagy más hatóság (a büntetőeljárás szabályai szerinti ügyészség hatásköri megosztásban). Eljáró hatóság: Bíróság, rendőrség vagy más hatóság, ügyészség

Más esetben:
Gondatlan állattartás esetén: Jegyző és Megyei Állategészségügyi hatóság (Járási hivatal vagy a felettese a megyei kormányhivatal)
Állatvédelmi bírságot szabhat ki a Jegyző, a NÉBIH, a Természetvédelmi hatóság
Szabálysértés: Jegyző
Jogszabály által meghatározott tényállásoknál: Közterület-felügyelő, ÁNTSZ, Természetvédelmi hatóság

HOGYAN KERÜL ÁLLAT AZ ÁLLATVÉDŐKHÖZ?

Felejtsük el azt a kifejezést, hogy az állatvédők “foglaltak” vagy “koboztak”.  Fontos, hogy tisztában legyünk a hivatalos fogalmakkal.

Lemondással: A tulajdonos lemond az állat(ok) tulajdonjogáról, ezt lemondó nyilatkozatban teheti meg írásban. A lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a lemondó adatait, az állat adatait, akiről le szándékozik mondani és annak az adatait is, aki részére lemond az állatról. Amennyiben lehetséges minden állatról külön-külön legyen lemondó, ha ez nem kivitelezhető, úgy tételesen felsorolva listában tegyük meg. Amennyiben saját kezével írja le, hogy le kíván mondani úgy nem kell két tanú a lemondó nyilatkozatra, csak dátum és aláírás, de ha nyomtatott formátumú a nyilatkozat minden esetben két tanúnak alá kell azt írni!

Hatósági intézkedéssel: Hatósági szervek által több formában is kerülhet állat az állatvédőkhöz.

• Helyszíni intézkedés során lehet lefoglalás (itt két eset van, jogfenntartás vagy helyben hagyólag, de ritka az utóbbi, hiszen egy bűncselekmény helyszínén nem hagyunk bizonyítékot főleg nem az elkövetőnél). A hatóságokkal egyeztetni kell a lefoglalás tényéről, kérni írásos feljegyzést, a költségviselő kilétét tisztázni kell (ez fontos!), valamint azt, hogy az állatok tulajdonosának nem ismeretében a tulajdonjog kire fog szállni (vagy ha ismert a tulajdonos, akkor bizonyítható állatkínzás esetén a tulajdontól megfosztják-e). Sokszor az állatnak nincs egyedi azonosító jele és a vélt tulajdonos nem tudja bizonyítani tényleges tulajdonjogát, ilyenkor kérvényezni lehet a lefoglalás megszűntetését és az állatok kiadását a szervezet részére.
• Haláleset vagy katasztrófa esetén is kerülhet szervezethez állat.
• Tulajdonos büntetés végrehajtási intézetbe való távozásakor vagy előzetes letartóztatásakor kérheti a hatóság az állat ideiglenes elhelyezését, ha a felelős őrzést nincs aki vállalja.

Találással: Polgári Törvénykönyv XVII fejezetének 5.54. paragrafusa kimondja, hogy
Tulajdonszerzés találással
(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy

1. a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és
2. b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.

(2) Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba.

Ez annyit tesz, hogy ha az állatban/állaton nincs egyedi azonosító jelzés és nem ismert a tulajdonos, tehát a tulajdonos azonnali értesítése nem lehetséges, úgy 90 napig köteles a szervezet keresni az eredeti tulajdonost. A találás napján a helyileg illetékes jegyzői hivatalnál kell bejelenteni a találás tényét és a 90 nap elteltével nekik kell jelezni a talált élő állat tulajdonára az igényt. Amennyiben az állatot ezalatt az időtartam alatt örökbe kívánja valaki fogadni, úgy az örökbe fogadót tájékoztatni kell, valamint a határidő lejártáig ideiglenes szerződést kötni vele, amit a jegyzői határozat után véglegesíteni lehet.