Állatotthonok megfelelő működése – avagy milyen jogszabályoknak kell megfelelnie egy menhely működésének?

Az Állatvédelmi Szakmai Munkacsoport a magyarországi problémákat figyelembe véve tisztában van, hogy több pont betartása főleg anyagi okok miatt nem tud megvalósulni. Mégis úgy érezzük, hogy egy felelős állatvédő a lehetőségekhez képest törekszik a jogszabályokat betartani.

TÖLTSD LE ELLENŐRZŐ LISTÁNKAT, ismerd meg és pótold a hiányosságokat:
A menhelyek jogszabályokban rögzített működését ellenőrző lista

MENHELY MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK:

Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítésére irányuló szándékát a szolgáltató az állatvédelmi hatóságnak köteles a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
1998. XXVIII.  törvény  41.§ (1)

Az állatmenhely létesítésére vonatkozó pontos jogszabályi környezet:
http://allatvedelemert.hu/2017/03/11/allatotthon-panzio-menhely-letesitese/

 

MENHELY MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK:
(ezeknek a mindenkori hatósági ellenőrzéskor rendelkezésre kell állniuk, tehát a menhelyen megtalálhatóak)

• Felszámolási terv
  2001. 3  KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet  12.§ (2)
• A Működési szabályzat, aminek tartalmaznia kell:
  a) az elhelyezhető egyedszámot fajonkénti bontásban, az elhelyezés módját;
  b) az érkező állatok beléptetési rendjét (adatfelvétel, 24 órán belüli állatorvosi vizsgálat és esetleges védőoltások adásának rendje, a karantén időtartama, a beteg állatok elkülönítésének ideje és módja);
  c) az állatotthonban lévő állatokról naprakész nyilvántartás vezetését;
  d) az állatok ellátásának, gondozásának folyamatát, állatmenhely esetében az ivartalanítás, euthanazia lehetőségét, az elhullott állatok tetemének további kezelését, az etetés, itatás módját, a mozgásigény biztosításának lehetőségét, a naponta legalább egyszeri ellenőrzést, az állatorvosi ellátás biztosítását, a tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit és nyilvántartását;
  e) az új gazda keresésének módját (állatmenhely esetében) az örökbeadás és az örökbeadás ellenőrzésének módját;
  f) veszélyes állat elhelyezése esetén az R.-ben előírt és teljesített feltételeket, a gondozás, ellátás rendjét;
  g) a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját.”
  2001. 3  KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet  12.§ (3)
• Állatorvossal kötött szerződés vagy a rendszeres állatorvosi ellátást igazoló dokumentum
  Állatotthon akkor létesíthető, ha a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított.
  1998. XXVIII.  törvény  4.§  (2) b)
• Szakirányú végzettséget igazoló dokumentum
  Állatotthon akkor létesíthető, ha az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik.
  1998. XXVIII.  törvény 4.§ (2) d)
• Naprakész nyilvántartás:
  • A beérkezett állatokról kimutatást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét és lakcímét, az állat faját és fajtáját, nemét, korát, színét, esetleges ismertető jegyeit, veszettség elleni és egyéb védőoltásának időpontját.
    1997. 41 FM rendelet 193.§ (2)
  • A beérkezett állatokról kimutatást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét és lakcímét, az állat faját és fajtáját, nemét, korát, színét, esetleges ismertető jegyeit, veszettség elleni és egyéb védőoltásának időpontját.
    1997. 41 FM rendelet 193.§ (2)
• Fertőtlenítő napló:
  • A Működési szabályzatnak tartalmaznia kell: az állatok ellátásának, gondozásának folyamatát, állatmenhely esetében az ivartalanítás, eutanázia lehetőségét, az elhullott állatok tetemének további kezelését, az etetés, itatás módját, a mozgásigény biztosításának lehetőségét, a naponta legalább egyszeri ellenőrzést, az állatorvosi ellátás biztosítását, a tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit és nyilvántartását;
    2001. 3  KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet  12.§ (3) d )
  • Veszélyes hulladékok elkülönítés és tárolása, valamint erre vonatkozó dokumentációja, szerződés bemutatása. A Működési szabályzatnak tartalmaznia kell: “a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját.”
    2001. 3  KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet  12.§ (3)
• Munkanapló az állatorvosi tevékenységről:
  • A telepen végzett állatorvosi tevékenységről munkanaplót kell vezetni.
    1997. 41 FM rendelet 194.§ (1)
  • A naplóba bejegyzést csak állatorvos tehet, amit aláírásával és bélyegzőjével hitelesít.
    1997. 41 FM rendelet 194.§ (1)
• Oltási könyvek, az állat azonosításához szükséges dokumentumokat
  • Az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni
    2008. 164 FVM rendelet 4.§ (1) b)
  • Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható. (pl. lemondó nyilatkozatok, örökbeadási nyilatkozat.. stb.)
    2010. 41  Korm.rendelet 13.§, 17/B.§

A MENHELY LÉTESÍTMÉNYÉNEK KRITÉRIUMAI:

• Köznyugalom:
  Állatotthon akkor létesíthető, ha az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat.
  1998. XXVIII.  törvény 4.§ (2) c)
• Tartós működéshez szükséges vagyoni fedezet
  Állatmenhely akkor létesíthető és tartható fenn, ha biztosított annak tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet.
  1998. XXVIII.  törvény 4.§ (4)
• Szökésmentes elhelyezés:
  Kenelek biztonságosak, a menhely megfelelően elkerített.
  Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
  1998. XXVIII.  törvény  5.§ (1)
• Padozat:
  Az állatpanziók és állatmenhelyek (a továbbiakban: telep) padozatát könnyen tisztítható és fertőtleníthető, résmentes, vizet át nem eresztő, csúszásgátló anyaggal kell burkolni, bűzelzáróval rendelkező csatornaszemmel és szennyvízelvezető csatornával ellátni.
  1997. 41 FM rendelet 192.§ (2)
• Nyílászárók:
  A nyílászáró szerkezeteknek könnyen tisztán tarthatónak, fertőtleníthetőnek kell lenniük.
  1997. 41 FM rendelet 192.§ (2)
• Oldalfalak:
  Az oldalfalakat és a rácsokat mosható, jól fertőtleníthető anyagból kell elkészíteni.
  1997. 41 FM rendelet 192.§ (2)
• Rácsok:
  Az oldalfalakat és a rácsokat mosható, jól fertőtleníthető anyagból kell elkészíteni.
  1997. 41 FM rendelet 192.§ (2)
• Elkülönítő:
  A telepen húsz ketrecenként egy elkülönítőt kell kialakítani a beteg vagy betegségre gyanús állatok megfigyelésére. Betegség gyanúja esetén – a területileg illetékes hatósági állatorvos értesítése mellett – az állatot azonnal át kell telepíteni az elkülönítőbe.
  1997. 41 FM rendelet 192.§ (3)
• Ellenőrzés, folyamatos felügyelet:
  • Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
    1998. XXVIII.  törvény 4.§ (3)
  • A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell.
    1997. 41. Korm.rendelet 14.§ (3)
• Higiénia:
  A ketreceket naponta tisztítani kell.
  1997. 41  FM rendelet 193.§ (4)
• Fertőtlenítés:
  • A telepnek rendelkeznie kell nagynyomású mosó-, fertőtlenítőgéppel.
    1997. 41 FM rendelet 192.§ (4)
  • Új állat elhelyezése előtt az egész kennelt ki kell tisztítani és hatékony fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni kell.
    1997. 41 FM rendelet 193.§ (4)
  • A telepen évente egyszer teljes körű tisztítást és fertőtlenítést kell végezni.
    1997. 41 FM rendelet 193.§ (4)
  • Rágcsáló és rovarirtási kell végezni. Szerződés rágcsálóirtó cégekkel.
• Élelem tárolása:
  • A takarmány tárolására külön helyiséget kell kialakítani.
    1997. 41 FM rendelet 192.§ (5)
  • A takarmány tárolására külön helyiséget kell kialakítani, amelynek könnyen tisztítható és fertőtleníthető, résmentes, vizet át nem eresztő anyaggal bevont oldalfalakkal kell rendelkeznie.
    1997. 41 FM rendelet 192.§ (5)

ÁLLATOK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK:

• Állatok nyugalmának biztosítása:
  Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
  1998., 2010. XXVIII., 41 örvény, Korm. Rendelet 4.§, 15.§ (2), (2)
• Védett terület, létesítmény:
  A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.
  1998. XXVIII. törvény 4.§ (3)
• Az egyed természetes viselkedésének figyelembevétele:
  A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
  2010. 41. Korm.rendelet 14.§ (2)
• Környezeti viszonyok:
  Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek.
  2010.  41. Korm.rendelet 14.§ (3)
• Elválasztás:
  Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.
  2010.  41. Korm.rendelet 14.§ (15)
  Azonosítás immunizáció:
  Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel (chippel) megjelölve tartható.
  41. Korm.rendelet 17/B.§  (10)
• Oltások:
  Az állattartó köteles: minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból zártan tartott állatok kivételével – veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó szolgáltató állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint:
  • a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
  • az első oltást követően 6 hónapon belül,
  • ezt követően évenként
    2008. 164. FVM rendelet 4.§ (1) a)
• Karantén:
  A telepre csak olyan húsevő vihető be, amely egy éven belül, de legalább tizennégy napja veszettség elleni védőoltásban részesült. Menhely esetében ettől el lehet tekinteni, az ilyen állatot azonban tizennégy napig elkülönítőben kell tartani.
  1997. 41 FM rendelet 193.§ (1)
• Szaporítás:
  A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
  2010.  41. Korm.rendelet 16.§ (3)
• Örökbeadás:
  Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.
  2010.  41 Korm.rendelet 13.§

 

ÁLLATOK SZENVEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA: 

• Kíméletes bánásmód:
  • A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad
    2010. 41. Korm.rendelet 16.§ (1)   
  • Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.
    2010. 41. Korm.rendelet 15.§ (1)
• Elegendő táplálék:
  Az állatok számára a táplálékot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.
  2010. 41.  Korm.rendelet 14.§ (1)
• Sérülés mentes tartási hely:
  • Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helye úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést.
    2010. 41. Korm.rendelet 14.§ (3)
  • A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.
    2010. 41.  Korm.rendelet 14.§ (8)
• Megfelelő környezet:
  • Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
    2010. 41. Korm.rendelet 14.§ (3)
  • Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.
    2010. 41. Korm.rendelet 17/A.§
• Tartási hely mérete:
  • A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.
    2010. 41. Korm.rendelet 14.§ (4)
  • Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani.
    2010. 41. Korm.rendelet 14.§ (6)
• Lánc kérdése:
  • “Tilos a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan tartani.”
    2010. 41. Korm.rendelet 14.§ (5) a)
  • Ebet tartósan kikötve tartani tilos.
    2010. 41. Korm.rendelet 14.§ (12)
  • A kötve tartott ebek részére kötelező a rendszeres mozgás lehetősége:
    A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
    2010. 41. Korm.rendelet 14.§ (4)

 

KÖTELEZŐ ÁLLATORVOSI ELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA:

• Állatorvosi támogatás:
  Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével – kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
  1998.  XXVIII.  törvény  9.§ (1)
• Érzéstelenítés:
  Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás.
  1998. XXVIII.  törvény 9.§ (2)
• Kötelező ellátás:
  Az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet.
  1998.  XXVIII.  törvény  10.§ (1)
• Ivartalanításon kívül más küllemre vonatkozó beavatkozás nem végezhető:
  Az állaton küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott további beavatkozás kivételével – nem végezhető.
  1998.  XXVIII. törvény  10.§ (2)
• Altatás:
  • Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása. Eb és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek, továbbá tilos e fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása.
    1998. XXVIII.  törvény 11.§ (1)
  • Az állat életének kioltása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag kábítás után történhet.
    1998. XXVIII.  törvény 11.§ (2)

A MENHELYI ÁLLATOK SÉTÁLTATÁSÁRA (IS) VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
(ami a mindennapi működésre, illetve az önkéntes sétáltatókra, valamint ideiglenes befogadóknál tartott állatokra is vonatkozik)

• Eszközök:
  A menhely területén vagy közterületen sétáltatáshoz használt eszközök:
  Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
  2010.  41.  Korm.rendelet 14.§ (13)
• Póráz használata:
  Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni.
  2010.  41.  Korm.rendelet 17.§ (1)
• Baleset elkerülése:
  • Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
    2010. 41. Korm.rendelet 17.§ (1)
  • Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
    2010. 41. Korm.rendelet 17.§ (2)
• Dokumentumok:
  Biztosítani kell, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.
  2008. 164 FVM rendelet 4.§ (1) b)

Forrás:
A jelenleg hatályban lévő menhelyekre vonatkozó jogszabályok:
http://allatvedelemert.hu/2017/03/11/menhelyekre-vonatkozo-jogszabalyok/