Ivartalanítás problémakörének körbejárása
– ajánlás állatvédő szervezetek részéről – 

 

Pályázat indul a Magyar Falu Program keretében Magyarország területén működő 5.000 fő, és ez alatti állandó lakosságszámú települések önkormányzatai/önkormányzatok részére

A pályázat címe: Felelős állattartás elősegítése

Pályázat célja: Lakossági gazdás és kóbor kutyák és macskák ivartalanítására fordítható, a programban ivartalanításra kerülő állatok veszettség ellen történő beoltására és transponderrel (mikrochippel) történő megjelölésére.

A pályázat elérhetősége: https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/mfpbongeszo/mfpBongeszoLite.xhtml

Mérföldkő és a változás szele:
Idén először a NÉBIH és a Kormány is elismerte, hogy a legégetőbb probléma a kutyák és macskák felesleges szaporulatából adódik.

Valós gond a kóbor állatok megoldása/kezelése. Ezek a problémás kutyák és macskák a felelőtlen állattartók állatainak nem kívánt szaporulataiból, azaz gazdás állatokból lesznek. Valahol valaki hagyta, hogy megszülessenek. Ez a program, segít elébe menni a később problémaként megjelenő állatállomány megfelelően célzott szabályozásának.

Tények és hiedelmek az ivartalanításról

 

• Mit tegyünk a kóbor állatok ellen?
  Probléma: A felelős állattartás, és az ehhez tartozó ivartalanítás hiányában a legtöbb kistelepülés, városperem eleve melegágya a nem kívánt szaporulatoknak. A száműzött, kidobott kutyák valamint a kertből kijárkáló, szökős ebek hasonló adottságú, vagy gazdátlan fajtársaikkal egyesülve újabb és újabb populációkat hoznak létre. Az anyagi okok, és a tudatlanság miatt elmulasztott ivartalanítás mellett sajnos irdatlan méreteket öltenek a „hát megtörtént” esetek, ami egyértelmű szaporításnak számít.

Az önkormányzatok több vonalat képviselnek a kóbor kutyákkal kapcsolatban:

a, A jelentős részük teljesen elzárkózik a probléma megoldásától, hiába jelzi a lakosság. Várja, hogy magától megoldódjon, pedig erre semmilyen logikus esély nincsen. A párzási időszak kitolódott, több állat akár évente 3-4-szer is vemhesedik. Minden alomból sok utód születik, akiknek fél éves korukban már újabb utódai születhetnek. Ezek maradnak az utcán, a probléma nem szűnik meg.

b, Egy elavult szemléletet követnek, akik gyepmesteri telepeket hoznak létre. Csak a tüneti kezeléssel foglalkoznak. Nem kívánják valóban és tartósan megoldani a kialakult problémát. Így esetükben kóbor állat mindig lesz. A folyamatos begyűjtésük, tartásuk, altatásuk, üzemeltetőik számára tetemes költségeket jelentenek, ami újra és újra termelődik újabb almok létrejöttével… Míg 6 éve menhelyek és gyepmesteri telepek kialakítására lehetett pályázni, addig mára az állam is belátta, hogy mindez csak tűzoltásra elegendő lépés, az új MEGELŐZŐ szemléletet támogatva kerültek meghirdetésre az utóbbi évek pályázati lehetőségi.

c, Azok az önkormányzatok, melyek már az elmúlt években is a megelőzésre fordították a költségeket, már 1-2 év alatt a problémák jelentős részétől megszabadultak. A magas kóboreb és kóbor macskák száma a minimálisra csökkent, helyenként szinte meg is szűnt. Köszönjük azoknak az önkormányzatoknak, akik felismerték a súlyos helyzetet és saját forrásból tesznek ellene!

• Az ivartalanítás káros? Az Állatorvosi Kamara több fórumon is kijelentette, hogy nem ért egyet azzal a „hiedelemmel”, hogy csak egy ellés után lehet nőstény ivarú kutyát/állatot ivartalanítani. Ennek semmilyen szakmai alátámasztása nem ismert világviszonylatban sem. Az európai országokban ez már sehol sem merül fel, főleg nem, mint szakmai indok. Sajnos a közvélemény körében még mindig él ez a „városi legenda”. Az ivartalanítás hasznos. Nem csak a populáció szabályozása miatt, hanem a vezető halálokok is elkerülhetők általa (gennyes méhgyulladás, heredaganat… stb). Ha az első tüzelés előtt történik az ivartalanítás, az emlődaganatok kockázata is minimális, ami szintén nagyon gyakori betegség az állatok körében.
  Az Állatorvosi Kamra ivartalanítás témában tett állásfoglalása:
  https://maok.hu/content/_common/attachments/ivartalanitas_honlapra.pdf

 

• TNR az mi? Minden országban elfogadott, használt és szakmailag alátámasztott a TNR program, amit a kóbor állatok esetében alkalmaznak mind macskák, mind kutyák esetében. Trap–neuter–return (TNR) – Befogás- ivartalanítás-visszaengedés. Sajnos a magyarországi gyakorlat is a balkáni országok problémája felé halad. Ott olyan mértékű a túlszaporulat, hogy a városok utcáin, tengerparton kóborló állatok további szaporodását csak a visszahelyezés programmal tudták humánusan megoldani. Minden kutya regisztrálva, jelölve és ivartalanítva vissza lett helyezve lakókörnyezetébe ezáltal megakadályozva évekre, hogy újabb ivaros állomány vegye át a korábban kiemelésre kerülő állatok helyét.
  Javasoljuk a TNR programok tanulmányozását.

 

• Vemhes állat ivartalanítása: Az állatvédő szervezetek képviselői etikai és szakmai elvek alapján is javasolják a vemhes állatok ivartalanítását a további szaporulatok megakadályozása céljából. Miért? Sajnos ilyen mértékű probléma esetén ez már nem kérdés sehol a világon. Jelenleg Magyarországon 300.000 kóbor kutya és több millió macska keres gazdát. Kellenek még újabbak? A 460 állatvédő szervezet kb. 97%-a ivartalaníttat vemhes állatot. Ez több száz állatorvost jelent országszerte, akik szintén értik és támogatják a felelős állattartáshoz vezető utat.
  A téma körbejárása: http://www.hangyakozosseg.hu/megelozes/vigyazat-felvallalt-tabu-tema/

 

Állatvédők tanácsai

Az állatvédők tapasztalatain alapuló szakmai tanácsok a sikeres ivartalanítási programhoz:

Az ivartalanításhoz 3 fontos tényezőre van szükség: állatra és állatorvosra és a költségek fedezetére. Ahhoz, hogy sikeres legyen a program, nem szükséges az állatvédők bevonása. (Ahol jó kapcsolatot ápol az önkormányzat az állatvédőkkel, kérjenek szakmai segítséget, hiszen nagy tapasztalatuk megkérdőjelezhetetlen ezen a területen is.)

• Fontos, hogy pontosan határozzuk meg a probléma forrását. Érdemes a nőstény macskákra, szuka kutyákra koncentrálni, vagy a rendszeresen kijáró ebekre, vagy ahol mindkét nemű állat van a portán, azoknak folyamatosan lesz alma.
• Mindenképp javasolt a műtét után pár nap megfigyelésre bent tartani az állatot, így nagyon lecsökkenthető a fertőzésveszély. A TNR programban résztvevő állatokat nem minden esetben szokták. Minden esetben a gazda kötelezettsége a siker (és túlélés) érdekében a seb tisztántartása, az állat megfelelő etetése-itatása, bármilyen fellépő probléma esetén a koordinátor értesítése. Érdemes a műtét utáni napokban mindenképp legalább egy-két alkalommal kontrol ellenőrzést tartani a kevésbé felelős állattartó gazdánál. Ilyenkor fertőtlenítő spray-t vinni (pl. CP – Aludermin spray)
• Kóborkutyák falkájában végzett beavatkozásokat érdemes egy adott időszakra időzíteni. Jellemző a szegregátumokra, hogy gazdás, de kóborló kutyák élnek együtt falkákban. Ilyenkor az állatvédő szervezetek látványos színű festékspray-vel jelölnek kis felületet a már ivartalanított egyedek hátára (ahol nem éri el).
• Kérjük, hogy minden esetben hagyatkozzanak az állatorvos szakmai tanácsaira. (pl. egy indok a sok közül: amennyiben frissen ellett a kutya, nem ivartalanítjuk.)
• A nem higiénikus környezetbe (pl. udvarra) visszahelyezett álltok esetében lehetőség van rejtett varrás alkalmazására, amit számos TNR programban részt vevő állatorvos sikeresen használ évek óta. Ez a nagyon könnyen elsajátítható speciális technika nagy segítséget jelenthet a gazdákhoz visszahelyezett állatok esetében is, hiszen nem férnek hozzá a sebhez és kisebb a fertőzés lehetősége is, valamint későbbi varratszedésre sincs szükség, tehát egyszeri beavatkozás egy állat esetén. Ha a kutya visszahelyezése csak falkába oldható meg, nem lehetséges az elkülönítése, akkor javasoljuk, hogy ezt a megoldást alkalmazzák. Gyakori eset, hogy a gallér használata célponttá teszi az állatot egy agresszívabb falkában.
• Problémás egyednél, ahol nem lehetséges a pár nap elkülönített megfigyelés, érdemes hosszabb hatású antibiotikumot használni.
• Sok esetben felszívódó varratot használnak az állatorvosok, ami egy kifinomultabb technikai tudást igényel. (ha nem sikerül jól elrejteni, akkor könnyebben begyullad). Olyan esetekben mérlegelnek, amikor a varratszedésre való visszatérés lehetősége nem adott. Pl. nehezen befogható kutya, elvadult macska, a vizsgálatot nehezen tűrő állat … stb. esetében. Amennyiben van lehetőség, hogy a gazda figyelemmel tartsa a friss varratot, az állat újra el tud jutni varratszedésre az állatorvoshoz, mindenképp javasoljuk a hagyományos módszert, hiszen kisebb a fertőzés lehetősége.
• A pályázat nem terjed ki a macskák transponderrel (mikrochip) való megjelölésére, ezért a TNR program esetében elfogadott – altatás alatt végzett – apró füljelölést alkalmazhatják a megkülönböztetés érdekében.
• Az ivartalanítás esetében sok kérdésre választ adhat a Magyar Állatorvosi Kamara szakmai ajánlása, amit az állatorvosoknak is követniük kell, ezért hivatkozási alap:
  http://www.maok.hu/content/_common/attachments/kisemlosivartalszakmaiajanlaselfogadott.pdf
• A pályázatban pontosan meg kell határozni az ivartalanításra kiválasztott állatokat. A legtöbb ellenállást ezen a téren érezzük az önkormányzatok részéről. A problémás egyedek összeszámolását össze lehet kötni a jogszabályokban 3 évente előírt eb nyilvántartás vezetésével (köznyelven ebösszeírással). Akár közmunkások által is pár napon belül elvégezhető feladat. Gyorsabban kivitelezhető, mint gondoljuk elsőre, kistelepülési viszonylatban, pedig a személyes bejárás lehetősége is adott.
  https://www.naih.hu/files/ebnyilvantartas-2020-tajekoztato.pdf
  
• Mivel az “Ebösszeírást” kevés település veszi komolyan, így a lakosság alulinformált. Az ivartalanítási programmal összekötve fontos megfelelően előkészíteni a terepet (tájékoztatás, hogy miről szól a program, mi a lényege, miért fontos és felszólítani a lakosságot, hogy működjenek együtt – nyilván ez egy érzékeny téma és meg kell találni jól kommunikálni, hogy az emberek együttműködőek legyenek és ne mondják azt, hogy nem hagyják a szuka kutyát ivartalanítani. A leggyakoribb kifogások: “semmi közöd hozzá”, “nem akarok ezzel foglalkozni”, “aranyosak a kiskutyák, kell a gyereknek játszani”, “állatkínzás ilyet csinálni”, “én még szaporítani akarom őket”. Minden önkormányzatnak saját felelőssége, hogy megértesse a gazdákkal, hogy a felelős állattartás itt kezdődik.
• Nehezebb környezetben is inkább jellemző a POZITÍV munkafolyamat. Érdekes, hogy nem hiszik el, hogy visszakerül az állat, őszintén meglepődnek amikor műtét után visszavisszük. Nagyon fontos, hogy az elején jól legyen bevezetve, mert a lakosság a pozitív példák után kezd “bízni” és szájról-szájra terjed, ha pozitív élményük van (visszakerül a kutya úgy és akkor, amikor ígérték, tájékoztatva vannak a sebkezeléssel, tudnak kérdezni valakitől, ha gond van a későbbiekben, parazita mentesítéskor elmagyarázni nekik mit, miért). A chip és oltás lehetőségét nagyon pozitívan fogadják és amikor a szomszéd példáján látva megértik, hogy “nem kell többet kiskutyákkal bajlódni”, az ivartalanítás is átfordul a pozitív megítélés alá. A bizalom után nagyon segítőkészek, sokat kérdeznek és szívesen tanulnak! Remek lehetőség a tájékoztatásra, szemléletformálásra, állattartás alapjairól való informálásra. Jó, ha van egy állatvédő szervezettel van kapcsolatuk arra az esetre, amikor durva állattartási hiányosság miatt vagy és a gazda lemondása miatt menteni kell egy-egy állatot.
• A gyerekek segítenek a legtöbbet, ők adnak infót, ők mutatják meg sok esetben, hogy hol vannak olyan kutyák, akiket SOS ivartalanítani kell – velük kell beszélgetni és kooperálni, ha a legfontosabb helyeket akarjuk feltérképezni, ahol a legégetőbb az ivartalanítás.

 

HÁTTÉR

A kóbor kutya önkormányzati (ezen belül lakossági) probléma. Így ennek megoldása is önkormányzati feladatkör.
A legegyszerűbb példákkal szoktuk bemutatni: Ha sittes zsákot raknak a főtérre, az önkormányzat elviteti. Ha újra megismétlődik, újra elviteti, de már keresni kezdi, hogy ki vitte oda, hogyan történhetett, és szankcionál (büntet!), hogy soha többet ne ismétlődhessen meg. A kóbor kutyák esetében is pont ez a megoldás kellene, hogy működjön. Erre a jogszabályi környezet lehetőséget ad.

Jellemzően már csak akkor kezdenek a problémával foglalkozni, amikor az állatok létszáma zavaróvá válik és esetlegesen falkákba tömörülve járnak az utcákon, netán támadják a lakosságot. Pedig sejthető, hogy egy utcákat járó nőstény ivarú kutyának nagy valószínűséggel újabb kutyái fognak születni a most már szinte egész évre kitolódott párzási időszak következtében.

Becsléseink szerint ma Magyarországon legalább 300.000 kutya él utcákon, közterületeken. De ettől jóval magasabb szám lehet a valóság. A macskák helyzete még ettől is rosszabb, hiszen láthatatlan életmódjuk miatt közel 3 millióan bújhatnak meg, és egyre több településen okoznak gondot a nem kívánt jelenlétükkel. Némely önkormányzat a legbutább ötlettől eredve nem a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, hanem rendeletbe foglalva tiltja a kóbor állatok etetését. Helyi rendelet nem írhat felül egy magasabb rendű jogszabályt. Igen, ezeket az önkormányzatokat ennyire sem érdekelte a kóbor állat probléma, hogy utána nézzenek a megfelelő törvényi háttérnek.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A17H5026.KOT&txtreferer=00000001.TXT&fbclid=IwAR1jqzrrvDmMja9qGqveFFyEyIc4-lZIaeMbHzgsdU6hg6dE5eoLjLlUt1o

Naponta kapnak az állatvédő szervezetek megkeresést önkormányzatoktól, ahol pontosan meg van fogalmazva, hogy nem szeretnének a problémával érdemben foglalkozni, elvárás részükről, hogy az állatvédelem szereplői csak tüntessék el a kutyákat/macskákat a közterületekről. Ez a hozzáállás egyrészt hibás, másrészt elfogadhatatlan, hiszen az állatvédő szervezetek saját forrásból dolgoznak és nem kötelességük a folyamatosan újra termelődő lakossági szaporulatok „elszállítása”. Egy-egy elszállított kutya testi-lelki rehabilitációs és tartási költsége kb. 70-100 ezer forintot fog jelenteni egy menhelynek. Kutyánként! Milyen elvárásból kéri az önkormányzat, hogy ennek az egyébként önkormányzati feladatkörnek a megoldását egyedül finanszírozza a menhely?

Sajnos sok település még mindig a felelőtlen állattartást támogatja: hagyják, hogy mindenhol folyamatosan újra termelődjenek az újabb és újabb szaporulatok, majd a sok kutyát jellemzően a következő módszerekkel oldják meg:

• Gyepmesteri telepek bevonásával: több tízezer forintért elvitetik a megunt vagy kóbor kutyákat. Viszont magát, a baj forrását nem oldják meg, így újratermelődnek a nem kívánatos állományok, ezzel újabb kiadásokat generálva az amúgy is alacsony költségvetéssel gazdálkodó települések számára, mivel újabb súlyos költségek árán tudják ismételten elvitetni az állatokat. Sok tanulmány született arról, hogy ugyanezen összeg ivartalanításra fordítva, rövid időn belül megoldja a problémát. A gyepmesteri telepekre került kutyák legtöbbje sosem jut ki élve a telepről, 2 hét után altathatók, amikhez ismert adatok alapján a települési vezetők már az aláírt szerződésben hozzájárulnak.
• Állatvédő szervezetekre helyeznek nyomást, hogy gyűjtsék be, majd folyamatos a konfliktus az önkormányzat részéről, hogy túl sok a kutya a telepen…
• Megoldják településen belül a kutyák/macskák eltűntetését, egyéb módokon: ez ma Magyarországon a Büntető törvénykönyv által is pontosan szabályozott büntetendő cselekmény.

Az állatvédelem szereplői és a haladó gondolkodást követők a megoldást a felesleges szaporulatok megelőzésben, azaz az ivartalanításban látják.

Megoldás és forrásteremtés

A pályázat 1.500.000 Ft keretösszeget határoz meg településenként. Ezt az önkormányzatok könnyű szerrel ki tudják egészíteni, ha szeretnék folytatni a programot, a későbbiek folyamán.

Jelenleg, minden településen az első számú állatvédelmi hatóság a jegyző. Neki van I. fokú állatvédelmi hatósági jogköre (szemben azzal, ahogyan sok jegyző az országban tévesen gondolja, és nem jár el érdemben állatvédelmi ügyekben).

A jegyző munkaköri kötelességéhez tartozik, hogy tisztában van a jelenleg érvényben lévő jogszabályokkal. (többek között, Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény)
Ismeri és alkalmazza is!

Hatásköre pl.:

• nem megfelelő tartás esetén állatvédelmi bírságot és helyszíni bírságot szabhat ki
• felelőtlen állattartás esetén hivatalából indított számonkérés, mellyel kapcsolatban szankciót vagy további intézkedést alkalmazhat. (pl. utcán lévő gazdás kutya)
• állattartástól eltiltás kedvtelésből tartott állatoknál és haszonállatoknál
• kötelezés pl. szökés megakadályozása érdekében: kerítésépítésre-kerítésmegerősítésre
• a felelős állattartás és a jó gazda gondossága fogalmának tartalmi kitöltése körében számon kérhető tevékenységek általános jellegű felsorolásával kapcsolatos számonkérés, melyekkel kapcsolatban vagy szankciót vagy intézkedést alkalmazhat.

A jegyző hatásköre nagy és van visszatartó ereje:
Gondatlan tartásból származó vétségekben a bíróság kisebb pénzbüntetéseket tud kiszabni, addig a jegyző eltilthat az állattarástól (akár 8 évre is). A kisebb településeken ennek visszatartó ereje és társadalmi üzenete erősebb, mint a pénzbüntetésnek!
De pl. a jegyző akár csak a szökés megakadályozásának hiányában több száz ezer forintot is kiszabhat!
Az állatvédelmi bírság egyébként a szakminisztérium állásfoglalása szerint az önkormányzat saját bevétele és állatvédelmi fejlesztésekre fordíthatja (pl. kutyafuttatók telepítése, ivartalanítási program hirdetése, oltási program hirdetése, chip-beültetés stb.)

Tehát amit állatvédők évek óta hallgatnak, hogy sajnos egy önkormányzatnak nincs valódi eszköze, és nincs pénze ivartalanításra vagy akár az gazdák állattartásának normalizálására – nem valós alapú.

Hathatós segítséget tudnak nyújtani a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat szakemberei: https://bojtarallatvedelem.hu/category/jegyzo-allatvedelmi-hatosag/

Szerencsére a Magyar Falu Program az ivartalanítás fontosságára fordította a figyelmet, a most induló pályázattal. Ez egy olyan lehetőség, ami nagyon sok önkormányzat számára tartósan megoldhatja a túlszaporulat problémáját akár kutya, akár macska esetében. Lehetőséget nyújt arra a forrásra, aminek hiánya miatt eddig megoldatlan maradt a probléma.

Jól összefoglalva az ivartalanításról: https://www.kutyakajas.hu/kutya-ivartalanitas

A Magyar Macskavédő Alapítvány saját körben alkalmazott TNR programjának ajánlott protokolja:
http://allatvedelemert.hu/2021/05/08/tnr-program/