Az állatvédelmi szervezetek gyepmesteri/ebrendészeti telepekre vonatkozó módosítási javaslatai és az elfogadott kormányrendelet kapcsolata

Számos állatvédelmi szervezet tűzte ki célul, hogy az ebrendészeti telepekre került kutyáknak segít. Minden szervezet munkáját megnehezíti, a szabályozottság hiánya. A vonatkozó szabályozások egy részről elavultak, másrészről több rendeletből és törvényből kell összeollózni azokat. Nincs fölöttük valós kontrol, sokszor még a jelenlegi – elavult – jogszabályokat sem tartják be.
Természetesen léteznek jó együttműködések már ilyen telepeket üzemeltető önkormányzatokkal, van ahol állatvédelmi szervezet vette át magát a feladat ellátást.

De jellemzően még mindig a “horrortelepek” vannak döntő többségben, ahol minimálisan sem érvényesülnek az oda bekerülő állatok jogai. Az egyik legnagyobb gondot azok (az általában vállalkozók által üzemeltetett) telepek jelentik, ahol, az állatok sorsát nincs lehetőség nyomon követni. Ennek a korszaknak most vége lesz.

2016-ban az Igazságügyi Minisztérium által felkért állatvédelmi munkacsoport tagjainkét adtuk át kidolgozott anyagunkat, az ebrendészeti telepekre is vonatkozó módosítási javaslatainkkal. Akkor, sok éve, dolgozott rajta több hatóság, állatvédő szervezet, minisztériumok különböző osztályai is.

Idén, az Agrárminisztérium, az állatvédelemért felelős miniszteri biztosa, Ovádi Péter szorgalmazta, hogy újra napirendre és átdolgozásra kerüljön, majd hatályos jogszabályi formában jelenjen meg. Sokszori egyeztetés után formálódott elfogadható állapotúra. Köszönjük az Igazságügyi Minisztérium több hónapos munkáját, a minisztériumok közötti egyeztetéseket. Köszönjük, hogy az állatvédő szervezetek javaslatait figyelembe vették.

Természetesen egy fejlettebb állattartási kultúrával rendelkező országban nem is kell, hogy legyenek ebrendészeti/gyepmesteri telepek. Reálisan nézve, sajnos nálunk még ez az intézményrendszeri forma nem kiiktatható, mert nincs valódi alternatíva a kóbor állomány már megszületett egyedeinek az utcákról történő tovább helyezésére. Az állatvédő szervezetek többszörös teltházzal működve kb. 25.000 állat gondozását látják el. Nem tudják már fogadni az utcán élő becslések szerint kb. 300.000 kutyát. Jelenleg semmilyen fejlesztéssel, semmilyen formában. De mindenképpen hisszük, hogy az ebrendészeti/gyepmesteri telepeket is lehet az állatvédelmi elvekhez igazodva, állatbarát módon üzemeltetni, ahol az állat jólét valóban fontos szempont.

Tartsunk egy olyan állatvédelmi jövő felé, hogy pár év múlva már megkérdőjelezhető legyen az ebrendészeti/gyepmesteri telepek létjogosultsága és mind inkább egyfajta átmeneti  – egészségügyi, karantén, ivartalanító – állomás szerepét töltsék be. Szükségessé vált egy köztes rendszer kialakítása, ami mind szemléletben, mind működésben már egy fejlettebb állattartási elvek szerint működő társadalom felé mutat.

Az ebrendészeti telepek akkor lesznek megszüntethetők, ha egyszerre, több vonalon indul meg a változás. A lakosság körében indított több oldalról megközelíthető ivartalanítási programmal lehet elérni, hogy a megszülető és utcáról bekerülő egyedek száma csökkenjen. Ezt fel kell ismernie többek között minden településvezetésnek is.

Javaslatainkból nem minden valósul meg, de a legfontosabb pontok és az azokhoz tartozó kötelezettségek igen, amik jelentősen megváltoztatják az ebrendészeti telepek, az ebrendészet teljes működését. És ezzel a bekerülő állatok sorsát, lehetőségeit, életkörülményeit.

Összeszedtük nektek pár pontban, a legfontosabb elemeket, melyek szerepeltek a kéréseink között, amik mindenképp szabályozásra, változtatásra szorultak.

1. Nyilvántartási kötelezettség

Probléma: jelenleg az ebrendészeti telepek nagy része semmilyen nyilvántartást nem vezet. Van, pl. ahol írástudatlan vezeti. A bekerülő vagy általuk begyűjtött állatok sorsa követhetetlen, ami nagyon sok visszaélésre ad lehetőséget. (Tudunk esetekről, ahol egyik településen befogják, másikban kiengedik ugyanazokat a kutyákat, majd újra befogják. Vagy olyan cégekről, akik azonnal elaltatják, hogy megspórolják a tartási költségeket, így lehetőséget sem adva, hogy a gazda megtalálhassa az elkóborolt állatát.)

Javaslat: Az ebrendészeti telep legyen köteles sorszámozott, időrendi nyilvántartást vezetni a befogott, a leadott, valamint a telepen elhullott állatokról minden megnevezhető tulajdonság alapján. (fényképe, faja, fajtája, ivara, egészségügyi állapota… stb.). A telep működéséhez legyen szükséges az állategészségügyi ellátást biztosító szolgáltató állatorvossal kötött ellátási- vagy megbízási szerződés.

2. Követhető és átlátható működés

Probléma: A legtöbb ebrendészeti telep semmilyen bejárást nem enged, a bekerülő állatokról semmilyen információt nem szolgáltat. Sokszor a működéséért felelős önkormányzat sem tesz eleget adatközlési kötelezettségének sem.

Megoldás: A naponta frissülő állat nyilvántartás elérhető legyen a lakosság számára is. Kötelező legyen e-mailcímet, honlapot, telefont működtetni. Megjelenítenie a szolgáltatási körzetét. Naponta biztosítani a nyitva tartást. Évente beszámolási kötelezettségben közzétenni az örökbeadott állatok számát és a kioltott életek számát.  A működési szabályzat nyilvánossá tétele.

3. Állatvédő szervezetek átvételi lehetősége

Probléma: Sok ebrendészeti telepen megfigyelhető, hogy lakosoknak, regisztráció nélkül ad ki állatot, míg az állatvédő szervezeteknek nem, vagy magas kihozatali összegért.
Javaslat: Állatvédő szervezet gondozásában kerülő állatért ne lehessen elkérni költséget. Hiszen nagyon sok munka és anyagi ráfordítás várható a gazdásodásig.

4. Ebrendészeti telepek kialakításának feltételei

Probléma: Jelenleg nagyon sok ebrendészeti telep működik illegálisan vagy a jogszabályi feltételeknek ellentétesen. Nincs központi nyilvántartási rendszer, a működésük kimeríti a Btk. szerinti állatkínzás fogalmát. Sokszor tapasztaljuk, hogy ketrecekben összezsúfolva tartanak étlen, szomjan állatokat, akik esélyt sem kapnak a gazdásodásra.

Javaslat: Kértük, hogy pontosan rögzített, jogszabályi környezetbe foglalt feltételeknek kelljen megfelelnie az ebrendészeti telepeknek. A létesítése is legyen szigorú szabályokhoz kötve, de maga a pontos működése, műszaki feltételei is kerüljenek kidolgozásra. Beleértve a működési szabályzatának tartalmi elemeit, a helyes tartási szabályokat, a férőhelyek kialakítását, méretét vagy a higiéniai kötelezettségeket. De akár olyan evidens részleteket is érintve, mint pl. A befogás csak a lehető legkíméletesebb módon történhet.

5. A bekerülő állatok helyzete

Probléma: A bekerülő állatok sok esetben követhetetlenné válnak. Tulajdonosukhoz nem kerülnek vissza. A legtöbb ebrendészeti telep nem tart chipleolvasót, vagy 70-80 km-es körzetben teljesít szolgálatot és nem értesíti a gazdát, akinek esélye sincs megtalálni az állatát. A sérülten bekerülő állat sokszor csak a heti egyszer kiérkező állatorvos által kerül megvizsgálásra, addig szenved, vagy belehal a sérüléseibe, vagy még gyakrabban azonnal leölik őket.

Javaslat: Ellenőrizni, hogy jelölt-e az állat bármilyen azonosításra alkalmas módon már a befogáskor! A gazda értesítésének kötelezettsége. Az állat 24 órán belüli állatorvosi ellenőrzése. Amennyiben nincs gazda, az állat örökbeadása legyen a cél, a 14 nap karantén után, ha a gazda 15 napig nem jelentkezik. Transzponder (chip) nélkül nem adható ki állat, még az eredeti gazdájának sem. Valamint féreghajtó és veszettségi oltás nélkül sem.

6. A bekerülő állatok elhelyezése

Probléma: A legtöbb kritikát az ebrendészeti telepek állattartási módja kapja. Sok helyen nincs napi élelem, tiszta víz. Egy kennelben sok ismeretlen habitusú állatot zsúfolnak, napi szintű a veszélyeztetés, de a széttépések száma is. A fertőtlenítés ismeretlen fogalom, pl. a bekerülő kölyök kutyák esélyt sem kapnak a fertőzések miatt az életre.

Javaslat: Az állatok elhelyezésének következtében ne legyen lehetőség veszélyeztetésre, ingerlésre, stresszhelyzetre. A többszintes tartás betiltása. A sérült, kölyök vagy az anyaállatok elkülönítése. Naponta legalább egyszeri élelem és folyamatos ivóvíz hozzáférési lehetőség biztosítása. A kennelek napi tisztántartása és fertőtlenítése, valamint a befogó eszközök, járművek fertőtlenítése is megoldott legyen. 14 napos állategészségügyi karantén betartása. Veszélyes állatok tartásának szabályozása. A munka és takarítási napló vezetési kötelezettsége.

7. Ivartalanítási kötelezettség

Probléma: Jelenleg bárki bármilyen állathoz hozzáférhet ebrendészeti telepekről, majd minden korlátozás nélkül szaporíthatja őket. A jelenleg uralkodó mérhetetlen mennyiségű kóbor állat ellen, a megelőzéssel tudunk védekezni.

Javaslat: A kóboreb ivartalanítva, vagy – ha az ivartalanítás szakmai indokok alapján az ebrendészeti telepen nem elvégezhető – ivartalanítási kötelezettséggel adható örökbe, melynek elvégzése a szerződésben meghatározott kereteken belül ellenőrzésre kell, hogy kerüljön.

8. Szerződés

Probléma: A telepekről kikerülő állatok örökbefogadóit semmilyen kötelezettség nem terheli, illetve az állatok nyomon követhetősége sokszor megszűnik, mivel a kikerülésük dokumentálása nem történik meg.

Javaslat: Az örökbefogadott állat csak örökbefogadási szerződéssel vihető el, mely tartalmazza az állat és az örökbefogadó adatai mellett, a jogszabályoknak megfelelő tartási követelményeket, az ivartalanítási kötelezettség időpontját.

9. Az állat életének kioltása

Probléma: Az állatvédő szervezetek körében végzett kutatások és az önkormányzati ebrendészeti telepek adatszolgáltatásait összevetve kb. 2.000 egészséges állat kerül altatásra ebrendészeti telepeken. A legtöbben nem a jogszabályokban meghatározott, fájdalommentes módon.

Javaslat: Az állat életének kioltását pontos keretek közé kell foglalni. Pl. ne lehessen gazda által leadott állatot azonnal elaltatni.

10. „Lánctörvény”

A lánctörvény néven elhíresült az állatok kikötését kimondó jogszabály is módosításra szorul. Nagyobb területre van szükségük a most meghatározott területnél.

Az ilyen jellegű telepek jelenleg még gyakoriak, de 2022. végére már a múlté lesznek.

A 2021.12.27-én megjelent A Kormány 785/2021. (XII.27.) Korm. rendelete
a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f7483dff7f3261db253526438cc2e8fbbae9a89f/megtekintes

2022.01.01-től hatályos és 2022.07.01-től minden meglévő gyepmesteri/ebrendészeti telepre kötelező.

A jelenlegi kóbor állat rendelet sok paragrafusa megfelel az állatvédő szervezetek kérésének. Ha pár évig tartó átmeneti időszakban gondolkodunk, elfogadható. A legfájóbb pontunk, hogy a rendelet magába foglalja, hogy az agresszív állat 15 nap után is altatható a meghatározott feltételek mellett. Az állatvédő szervezetek tapasztalatai szerint az ebrendészeti telepen agresszív viselkedést mutató állatok más körülmények között rehabilitálhatóak vagy egyáltalán nem mutatnak semmilyen agressziót.
Szeretnénk még megélni egy olyan rendeletet, ahol már nem szerepel a 45 nap és gazdikeresésre, kötelező ivartalanításra kerül az összes bekerülő kóbor állat. Majd egy olyan rendeletet, ahol már nem is lesz szükség ebrendészeti telepekre, mert megszűnik a kóbor állat probléma.