Blog

Hol jár a magyar állatvédelem?

2016-tól kezdtük összegyűjteni a kezdeti lépéseket. 2021-től indultak el a pozitív változtatások.

Több 300.000 kutya kóborol utcákon. Az állatvédő szervezetek nem bírják a lakossági felelőtlen szaporulatokból gazdátlan állatok mentését. Az állam jelenleg egyetlen egy formáját támogatja jogszabályi környezettel és költségvetéssel: a gyepmesteri telepeket. (ez ezzel a gyilkolást). Gyepmesteri telepeken kb. havonta 2.000 kutya hal meg. Hetente több száz állatkínzás történik, az elkövetőket nagyon minimális esetben ítélik el, akkor is felfüggesztett büntetéssel.

  • Jelenleg civil állatvédő szervezetek látják el a lakossági felesleges szaporulatok termelte kóbor eb problémát. Ezért sem működési támogatást, sem költségvetési hozzájárulást, sem normatívát nem kapnak, mint más környező országokban.
  • A megelőzést segítő országos ivartalanítási program nem létezik, bár apró lépések már történtek a területen. Jelenleg az 5.000 fő alatti településeken 14 ezer állat ivartalanítására van lehetőség (3 millió macska és kb. 2 millió kutya él ma Magyarországon)
  • A szaporítás minden formája legális, amíg az állat nincs a halál szélén. Európa legnagyobb szállítói magyarok, évente 30-40 ezer korán leválasztott kutya kerül európai országokba. A hazai szaporítók teljesen tönkretették a kutyák genetikai állományát. A probléma nem csak a kutyákat és macskákat érinti, nagyipari a még láthatatlanabb egzotikus, vad és más társállatok szaporítása. Naponta jelenik meg a külföldi sajtóban: https://www.facebook.com/328377013879969/posts/4564824590235169/ Újra jelezzük, évi 30-40 kutyát érint a probléma és emellett számos állatot!
  • A gyepmesteri telepek (köznyelvben: gyepmesteri telepek) ellenőrzés nélkül végzik tevékenységüket. A jog rájuk nem vonatkozik, sem a törvények formájában, sem pedig a felelősségvonáskor.

2016. február 20. – A Parlament előtt kb. 8.000 állatbarát jelezte, hogy elég volt az állatvédelem magyarországi helyzetéből. 120 szervezet csatlakozott az Állatkínzás elleni tüntetéshez. A tüntetők az egész ország területéről érkeztek.
http://allatportal.hu/allatvedelem/tuntetes-a-parlamentnel-bortonbe-az-ilyenekkel/4165/

2016. 03. 19. – A Praktiker és a Bauhaus barkács és szakáruházak beengedi a négylábúakat az üzleteibe.

2016. tavasz – Az Igazságügyi Minisztérium (IM) felkérésére a tüntetést szervező állatvédelmi szervezetek három munkacsoportban kezdték meg munkájukat a minisztérium adminisztratív segítsége mellett 2016. tavaszán. Egy munkacsoport a hatóságokkal való operatív együttműködéssel foglalkozott, a második a szabályozás kapcsán megfogalmazott javaslatokat összesítette, a harmadik pedig a neveléssel, felvilágosítással kapcsolatos felvetéseket tekintette át.

2016. 06. 29 – A Balatonnál hivatalosan is nyílt két kutyastrand. Igaz, még gyerekcipőben jár a kezdeményezés, de mindenképp pozitív változás, hiszen eddig tilos volt kutyát fürdetni a Balatonban.

2016. ősz – Az állatvédők az ősz folyamán átadták az IM-nek a problémák feltárását és a megoldásokra tett javaslatokat közel 100 oldalas tanulmányban részletezve.

2017. 04. 26. – Meglepődve tapasztalták az állatvédők, hogy Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvénymódosítást nyújtott be. „ A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került”. Azóta az egyik érdekképviselet ez ellen nyilvánosan tiltakozott. Az ígéret ellenére az IM munkacsoportjaival nem egyeztettek, az általuk benyújtott szakmai javaslatok nem szerepeltek a módosítási beadványban.
A törvénymódosítási javaslat több helyen is eltér az állatok védelmének érdekeitől, alapvető állatvédelmi kifejezések is helytelenül szerepelnek benne.

2017. 05. 03. – Parlamenti előterjesztés. Az állatvédelem helyzete válságos, mégis kevés politikus jelent meg a vitanapon. Dr. Semjén Zsolt részvételéről nincs információnk. Dr. Zsigó Róbert felszólaló államtitkár szerint a törvény módosítás benyújtását társadalmi vita előzte meg. (Egyetlen napi szinten állatmentéssel foglalkozó szervezetet sem találtunk, akinek véleményezési lehetősége lett volna).

2017. 05. 03. – Több állatvédelmi szervezet és csoport is tüntetési kérelmet nyújtott be, amihez több mint száz ezren csatlakoztak pillanatok alatt.

2017. 05. 04. – Dr. Semjén Zsolt a törvényjavaslatot átértékelte és visszavonta.
http://www.parlament.hu/documents/10181/1209906/Visszavon%C3%A1s15370/354d01f7-0ce6-481b-8f80-49d0e6d4de8a

2017. 05. 07. – 30 állatvédelmi szervezet Dr. Zsigó Róbertnek címzett levélben kéri az államtitkár urat az együttműködésre.

2017. 05. 11. – Május 9-én meghívást kapott a nyáron összeült munkacsoport egy egyeztetésre, amit az Igazságügyi Minisztérium részéről Dr. Völner Pál államtitkár kezdeményezett. Ezen nagy örömünkre részt vett Dr. Zsigó Róbert államtitkár is a Földművelődésügyi Minisztérium képviseletében. Választ kaphattunk a kérdéseinkre is. A 04.26-án beterjesztett törvénymódosítási javaslat az Európai Bizottság felszólítására készült, mint uniós jogharmonizáció, amit már 2012. óta terveztek. Sajnálatos tény, hogy tényleg nem egyeztettek aktív állatvédőkkel, illetve több olyan hibát is tartalmazott, ami jogellenes, vagy éppen alkotmányellenes.
Az állatvédők lehetőséget kaptak, hogy véleményezzék a módosításra javasolt pontokat.

2017. 06. 13. – Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterelnök szerint: „Vannak olyan állatvédelmi kérdések, például a kóbor ebek ügye, amit kezelni kell és nincs kezelve, de ez nem szabályozás, hanem végrehajtás kérdése, mert a szabályok Magyarországon rendben vannak, az a kérdés, hogy ezt az önkormányzatok mennyiből és hogyan hatják végre. Ebben kellene lépéseket tenni” – nyilatkozta mindezt úgy, hogy a szabályozás sem létezik.

2017. 06. 14. – Az első töltőállomás, a MOL kutak kutyabaráttá váltak. Nagy probléma volt, hogy az utazók amíg a tankolást fizetik, mosdót használnak vagy fogyasztanak valamit, a kutyákat csak a forró kocsiban lehetett volna hagyni. Magyarországon először gondolt erre a problémára benzinkút.

2017. 06. 27 – A Földművelésügyi Minisztérium hosszú-hosszú idő óta az első olyan pályázatot írta ki, ami menhely fejlesztésre pályázható. A pályázható összköltség a magyarországi menhelyek számára mindössze 15 millió forint. Összesen.

2017. 07. 13. – Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a televíziónak nyilatkozta, hogy ha ő kóbor kutya lenne, akkor a kilövést választaná. Évente több ezer kóbor kutyát lőnek ki a vadászok országszerte, legtöbbször indokolatlanul és azonosításukat (chipolvasás) nem végzik el, a gazdát nem értesítik. Hihetetlen, hogy egy egy állami-önkormányzati hatáskörbe tartozó feladat megoldása helyett a miniszterelnöki helyettes az egy golyóval elintézhető megoldás mellett érvel. Jelenleg a jogszabályok szerint a vadőröknek munkaköri kötelességük a vadállomány és a természet védelme, ennek érdekében pedig a kóbor háziállatok „kímélő, élve fogó csapdákkal befoghatóak”. Ha van bennük chip, akkor a befogott állatok gazdáival szemben a jegyző lefolytathatná a megfelelő eljárást, ennek lenne pozitív visszhangja. És ehhez már jelenleg is megvan a törvényi háttér.

2017. 08. 02. – Újabb egyeztetésre hívtak bennünket a törvénytervezetről. Az Európai Uniós csatlakozásunk óta az állatkísérletekről szóló fejezetek tekintetében jogharmonizációs kötelezettsége volt Magyarországnak, aminek a mai napig nem tett eleget. Kidolgozott anyaggal készültünk és kérdéseinkre gyakran jogi szempontból értelmezhetetlen válasz, vagy vállvonogatás érkezett. A jelenlévő csapat teljesen kiábrándulva távozott.

2017. 09. 15 – A Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet lapjában, a Nimród magazinban konkrét állatkínzásra való felbujtás jelent meg. Az alábbi képen látszik, ahogyan a cikk szerzője (egy bizonyos Balogh János) részletezi, hogyan kell szigetelőszalaggal beragasztott szájú, sebzett (!!) kóbor macskával “kiképezni” kotorékvadászatra a terrier kutyát. https://mno.hu/belfold/allatkinzasra-biztatnak-semjen-zsoltek-vadaszlapjaban-2417203
Magyarországon az állatkínzás egyébként büntetendő.

2017. 10. 04. – Becslések szerint évente több százezer kutya hagyja el az országot, hogy új gazdát találjon. A fejlettebb országokban problémát okoz, ezért Ausztriában pl. szigorították a beérkező gazdikereső kutyák elhelyezését. A parlamenti ülésen felolvasták a problémás országok vezetőivel történt egyeztetéseket. Dietmark Keck (SPÖ) felszólalásában ismertette Orbán Viktor válaszát, aki szerint nincs probléma Magyarországon, főleg nem a kóbor kutyákkal. “A kóbor állatok kezelésére vonatkozó levélre adott válaszként tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a kóbor állatok nyilvántartása a magyarországi önkormányzatok kötelező feladata. Az állatok a nyilvántartásba vétel után 15 nappal az állam birtokába kerülnek. Az utóbbi években bevezetett intézkedéseknek köszönhetően például a kutyákra vonatkozó kötelező mikrochip bevezetése, a kóbor kutyák száma és a befogott kutyák aránya évente csökken, és a tulajdonos nélküli állatok túlnyomó többsége visszaküldésre kerül tulajdonosainak. A maradék hazai állatmenhelyekre kerül.”
A több ezer kilőtt kutyáról, az évi kb. 25.000 gyepmesteri telepeken kínok között megölt kutyákról és az állatkínzásokban elhunyt állatokról nincs szó.

2017. 11. 27. – Egyed Zsolt országgyűlési képviselő felszólalt az állatvédelemmel kapcsolatban. Kiemelte az állatkínzások mértéktelen számát és a BTK szigorítását kérte. Az ivartalanítással kapcsolatos javaslatát szó szerint elítélték és kinevették a Fidesz képviselői. Nem csak, hogy nem értették a problémát, de értékelhetetlen ostobaságok és viccek hangzottak el az ivartalanítással kapcsolatban.

2018. 03. 10 – Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes jávor és rénszarvas luxusvadászaton vett részt több ízben éveken át Svédországban. A Tom Arnbom, a WWF svéd munkatársa illegálisnak nevezte a vadászatot.

2018.04.16 – Az állatvédők naponta 5-6 nagyon súlyos állatkínzással szembesülnek. A legtöbb esetben a rendőrség nem vonul ki bejelentésre, ha kivonul nem indul eljárás, a hatósági állatorvos és a rendőrség is mindent rendben talál a legsúlyosabb esetekben is. Ha eljárás indul, a rendőrség lezárja az ügyet ” a szándékoltság nem bizonyítható” – holott de. Amennyiben eljut egy ügy az ügyészségre, nem születik elmarasztaló ítélet a legsúlyosabb esetekben sem. Fülöp esetében olyan mértékű volt a közfelháborodás, hogy 4-4 hónap letöltendő börtönbüntetést kaptak gazdái, majd másodfokon 8-8 hónap börtönbüntetésre szigorították. Ilyen a magyar jogban még nem történt. (A magyar jogszabályok ilyen esetben 3-5 év börtönbüntetést javasolnak…)
https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/sulyosbitottak-fulop-kutya-kinzoinak-iteletet/

2018. 06. 01. –  A Földművelésügyi Minisztérium újra kiírta az egyetlen pályázatot ami az “Állatvédelem támogatása” néven jelent meg. Most is csak menhelyek pályázhatnak, holott a Magyarországon található működő kb. 200 szervezet közül csak 60-nak van menhely telepe. A pályázható összköltség a magyarországi menhelyek számára 28 millió forint. Menhelyenként 1-3 millió forintra mindössze. A pályázati feltételek olyan nehezen teljesíthetőek, amit átlag menhely kapacitás, infrastruktúra, eszköz hiányában nem tud megoldani.

2018. 07. 05. – A MOL, mint egyik legnagyobb vállalat Magyarországon, elsők között vált kutyabarát munkahellyé, beengedi a gazdikkal a négylábú kedvenceket is.

2018. 06. – A 2019. költségvetésben az állatvédelem nem hogy kiemelt szerepet nem kap, de meg sem jelenik.

2019.04.24 – Ebrendészeti telepek és állatmenhelyek infrastrukturális támogatására 1-5 millió forint pályázható, a keretet növelték, 45 millió forintra. Leadási határidő 1 hónap. 4 elszámolható kategóriát jelöltek meg, az egyik: “kennelek közötti elválasztásra OSB/forgács lapok elhelyezése”. Ez ellentmond a fertőtlenítéssel kapcsolatos jogszabályokban előírt anyagoknak. (az OSB lap a slagos fertőtlenítésekkor átázik, élettartama pár hét)

2019. 09.17 – 96 millió forintos állami támogatás a civil szervezetek számára, ebek ivartalanítására. Remek kezdeményezés, de a 300 aktív állatvédő szervezet közül csak a telephellyel rendelkező kb. 60 szervezet pályázhat, a szintén lakossági ivartalanítást végző és erre kapacitással bíró állatvédő szervezetek nem. 1 hónap a beadási határidő.

2020. A magyarországi jogszabályok semmilyen szankciót nem alkalmaznak a kutyaszaporítókkal szemben. Rengeteg ehhez hasonló telep működik az országban. Ha végül születik elmarasztaló ítélet, általában felfüggesztett, pedig a büntető törvénykönyv enged teret jóval súlyosabb tételnek is. Pár elhíresült eset a közelmúltból.
– “sárospataki horror menhely”: Állatvédelem címszó alatt, legálisan működött egy horrormenhely Sárospatakon. A jó szándék teljes hiánya vezette az elkövetőt, 500 kutya naponta ölte egymást, a szaporítás folyamatos volt, a kiskutyák nem élték túl a gyerekkort, a fertőzések nagyon sok áldozatot szedtek, kb. 100 haldokló állatot hoztak el az állatvédők. Az önkormányzat támogatásával, a hatósági állatorvos csak papíron megtartott ellenőrzésével, a Svájci Civil Alap soha sem ellenőrzött több millió forintos támogatásával, a telep vezetője egy önkormányzati képviselő, aki elmondása szerint több éve nem mert bemenni a telepre. A menhely vezetője 3 hónap felfüggesztett büntetést kapott. A több száz állat halála, szenvedése semmit sem jelentett a bíróságon. A többi asszisztáló magas pozícióban lévő vezető semmilyen elmarasztalást nem kapott.
https://hvg.hu/itthon/20160601_Egymast_tepik_a_kutyaholokauszt_elol_mentett_kutyak 
– “barcsi tacskók”: közel 100 tacskót tartott a külföldi állampolgárságú nő borzalmas körülmények között. Felfüggesztett jelenleg az ítélet. https://24.hu/belfold/2019/09/17/barcs-allatkinzas-100-tacsko-itelet-bunugy/
– “nyírbogáti szaporító”. 2019 áprilisában közel 100 kutya sorsát oldották meg a túlterhelt állatvédők összefogással. A család lemondott az állatokról, az eljárás folyamatban. A hatóságok nem ellenőrizték, így folytatták tevékenységüket. 2020. júliusában újabb kb. 60 beteg állatnak kellett sürgős megoldást találni, az amúgy is telített rendszerben. Mivel a bűncselekményt ismételte ezért előzetesbe került 2020-ban. Jelenleg az ügy bírói szakban van. Rendszeres probléma, hogy az eljárás sok éves tartama alatt az elkövető végig végzi tevékenységét ugyanott, vagy más helyen. Pl. “lajosmizsei szaporító”… stb.
https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/ujabb-szaporitotelepet-szamoltak-fel-ezuttal-nyirbogaton/
https://pcas.blog.hu/2020/07/01/a_nyirbogati_szaporitotelep_felszamolasa
– “söjtöri szaporító”. Az állatvédők 2013-ban jelezték a hatóságoknak, hogy kb. 100 kutyát tartanak jogszabályokba ütköző körülmények között. Semmi sem történt. 2017 nyár végén újabb bejelentést tettek, ahol szintén mindent rendben találtak. Az állatvédők 2017. októberében végre bejuthattak. Az állapotok a legrosszabbnál is rosszabbat mutattak. Kutyatetemek és 132 rossz tartás miatt gyógyíthatatlan betegségekkel szenvedő kutya szabadulhatott. Az eljárás időközben megszűnt, az elkövető elhalálozott. A söjtöri szaporítótelep tulajdonosát, már a 90-es években letöltendő börtönbüntetésre ítélték állatkínzás miatt Ausztriában. Jellemző, hogy a külföldön elítélt állatkínzók Magyarországon tovább folytathatják tevékenységüket.
https://www.zaol.hu/kek-hirek/lezartak-a-nyomozast-a-sojtori-allatkinzo-ellen-2822299/
https://www.facebook.com/pg/AllatmentoSereg/photos/?tab=album&album_id=1102744213195060
– Hajdúsámson. 2020. február 17-én a város mellett hatalmas területen több mint 100 kutya tetemet találtak állatvédők. A hatóságok szerint ez egy önkormányzati terület, de állítólag a helyi hivatalosság részéről senki nem tudott ezeknek a gödröknek a létezéséről. További furcsasága a történetnek, hogy a tetemektől alig 150 méterre található a Hajdúsámsoni Vadásztársaság „dögkútja”. A helyszínre kiérkező vadőr szerint, azt a gödröt az önkormányzat ásta ki önkormányzati markolóval… A rendőrség nyomozást indított az ügyben, amiről nem ad ki információt, az állatvédőknek sem.
https://www.debreciner.hu/cikk/2184_kutyatetemek_sokasaga_hajdusamson_kulteruleten_es_oket
– 2019. áprilisában egy zalakomári férfiről derült ki, hogy zoofíliára használta a kutyákat, különböző kínzó eszközöket találtak a lakásán. Az eljárás tart, szabadlábon védekezhet, nem kötelezték, hogy betegségét kezeltesse.
https://infostart.hu/bunugyek/2019/04/09/fagyasztott-tetemek-kutyahorror-zalakomarban
– “balotai állatkínzó” – 2019. augusztus 5-én egy balotai nő a kocsija után kötötte kuvasz jellegű kutyáját, hogy “megnevelje” és addig húzta amíg a kutya bele nem halt. Az asszonyról videó felvétel készült. Elmondása szerint a lovaival is így szokta.  Az ügy közfelháborodást váltott ki. Sem a bíróságon, sem a közmédiában nem tartotta magát bűnösnek. A bíróság első fokon 10 hónap felfüggesztett büntetést szabott ki. Holott a büntető törvénykönyv kimondja, hogy különös kegyetlenséggel okozott kínzás esetén, ahol a halál beállt, 3 évig terjedő büntetés kiszabható. Az ismerős hatósági állatorvos, a család jó barátja szerint az állat nem ebbe halt bele a kínzás után közvetlenül. A hölgy családtagjai között bíró és jogászok is találhatóak.
https://24.hu/belfold/2020/06/18/balotaszallas-allatkinzas-itelet/
– Szeptember 3-án videó készült, ahogy egy gazdi veri a kutyáját. A szomszédok szerint rendszeresen. A kutya kiszabadult, az állatvédők befogták (szerződéses gyepmesteri feladatokat látnak el a településen). A kiérkező rendőrök – felsőbb utasításra – elkobozták tőlük a kutyát és visszavitték a gazdának. Az eset akkora lakossági felháborodást váltott ki, hogy végül a jogszabályok szerint jártak el, a kutyát elvették a gazdától. A videó megtekinthető:
https://www.facebook.com/ami.csado/posts/3351105834971214
Majd a hatóságok 2020.09.30-án kötelezték az állatvédő szervezetet, hogy adja vissza Csubit: https://www.facebook.com/laura.antal.73/posts/3205707036145928
Az állatkínzás kivizsgálása folytatódik, de a lefoglalást megszüntették, ezért visszakerülhetett gazdájához. Aki bármikor el is adhatja, így hát az őt ápoló állatvédő csapat, mint magánszemélyek, saját vagyonukból megvásárolták…  Csubi jelenleg nagyon jó helyre került.
Az eseteket sorolhatnánk naphosszat. Tény, hogy még nagyon messze járunk attól, hogy az állatoknak jogaik legyenek.

2020.03.15 Kósa Zita állatorvos neve többször merült fel külföldi állat transzportok hamisított oltási könyvei kapcsán. Magyarországon kitüntetést kap munkásságáért.
https://444.hu/2014/11/14/magyar-allatorvosok-es-tenyesztok-segitsegevel-csempesznek-kolyokkutyakat-angliaba?fbclid=IwAR2edINd5sPLbP3gBmyek1dDuMPbxji-e5CySh8qpFho96IXtlCD7wzs5lE
https://stukko.blogstar.hu/2019/03/20/atadtak-a-2019-es-pro-civibus-dijakat/70345/?fbclid=IwAR2Zz1A28WiBBE5GzTfhR4thza_xNBxnip_88NAiEPl5VT7jmrwIiWKO2Ig

2020.07.27 Az Országos Magyar Vadászkamara egyik tiszteletbeli tagja (Dr. L. Pál) érkezett a helyszínre, ahol az állatvédőkkel együtt az állatorvos vizsgálta a balesetet szenvedett borzot. A kiérkező rendőrök tanácskoztak a feletteseikkel, majd közölték, hogy a vad az állam tulajdona és az illetékes vadász (a jelen lévő úr) dönt az állat sorsáról. Aki fekete szemetes zsákba rakta és elvitte. Az állatvédők jelezték, hogy egy az élő állat nem kap levegőt, szenved, így megvalósul az állatkínzás. A rendőrség szerint nincs ebben hatáskörük, az illetékes vadász dönt… (természetesen a jogszabály nem így szól, de igen, így történik) Magyarországon még sosem ítéltek el vadászt állatkínzásért. Bárhol, bármikor kilőnek állatot. Hogy csak a legutóbbi eseteket említsük: gazdás kutyákat is sétáltatás közben, de kisgyerekes család mellől is, pl. közigazgatási területen is.. eljárás esetükben nem indul. Hiányos statisztikáik szerint is évente több tízezer kutyát lőnek ki országosan, azonosításukat nem végzik el. A Vadászkamara működése során először nem a szóban forgó vadászt védte, hanem elhatárolódott az esettől. https://www.facebook.com/specialisallatmentoegyseg/posts/1540201562819406

2020.09.04 Állatvédelmi megbízottat nevezett ki a budapesti főpolgármestere, Karácsony Gergely.
Megszületett a Budapesti Állatvédelmi Charta, ami többek között tartalmazza, hogy először Budapest történetében lesz felelőse az állatvédelemnek. “Létrehozzuk az „állatvédelmi ombudsman” posztját a Főpolgármesteri Hivatalban, aki folyamatosan ügyel arra, hogy az egyes intézkedéseknél az állatok jogainak védelme is megjelenjen.” Gratulálunk Szabó Rebekának. Először kerül állatvédelemért felelős pozicíóba olyan politikus, aki testközelből tudja, hogy mik az állatvédelem problémái és alpolgármesterként aktívan részt is vesz a megelőzésükben.
https://budapest.hu/Lapok/2020/allatvedelemert-felelos-fopolgarmesteri-megbizottat-nevezett-ki-karacsony-gergely.aspx

2020.09.25 – Újabb rémtörténet. Köztudott, hogy a kunkarcagi régióban nagyon magas szaporítók száma. Helyi televízió mezőgazdasági műsora mutatta be évekkel ezelőtt, hogy hogyan kell szaporítani az üresen maradt disznóóalakban. “Vegyél két husky-t, milyen jó befektetés”. Igen, ebben a régióban kiemelten sokan élnek az állatok kizsákmányolásából. Sok helyen hangszálvágott kutyákat tartanak, hogy ne zavarják a szomszédokat. Mert 100 kutya nagyon hangos tud lenni. Karcagról 148 kutya szabadulhatott. Az állatvédők közösen dolgoztak, szeretetben, támogatóan. Az állatvédők vállalták, hogy a teljes teltházukra hazaviszik a nagyon beteg, nagyon elhanyagolt, genetikai rendellenességekkel, fertőző betegségekkel küzdő rettegő, érintést se bíró állatokat és meggyógyítják. A saját költségükre. És nagyon hálásak a hatóságoknak, hogy közös erővel együtt tudtak működni. Mert a legtöbb régióban sajnos nincs ez így. Pedig nagyon jó törvényeink vannak és itt igazolható az állatkínzás. https://www.facebook.com/AllatmentoSereg/posts/1986521801483959

2020.10.01. – Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ovádi Pétert Nagy István agrárminiszter. https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/hirek/miniszteri-biztost-kapott-az-allatvedelem

2020.10.05 – Budapest történetében először jön létre olyan Állatvédelmi Kerekasztal, amit a Fővárosi Önkormányzat hirdet meg és bármelyik szervezet részt vehet, nem csak meghívottak. Mindenki rávilágíthat annak a területnek a problémáira, amiket kiemelten kezel.

2021.01.26 – Az újonnan megalakult Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ (röviden ÁTE Állatvédelmi Központ) feladata, hogy tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem elméletének és gyakorlatának, segítve mind az állatvédelemmel kapcsolatos állami döntések meghozatalát, mind a terepen dolgozó állatorvosokat és állatvédőket. A Központ egy hiánypótló tudásbázis, amely nem csupán az állatorvos képzésben biztosítja a korszerű állatvédelmi ismereteket átadását, hanem a nem állatorvos szakembereknek, civileknek is szervez képzéseket, szakmai napokat. Vállalkozik továbbá a legújabb állatvédelmi kutatási eredmények közérthető nagyközönségi kommunikációjára is. Vezetője: Dr. Vetter Szilvia
https://univet.hu/hu/2021/01/26/megalakult-az-allatorvostudomanyi-egyetem-allatvedelmi-kozpontja/

2021.03.03 Mészáros Gabriella a MÁOSZ elnöke bejelenti lemondását. http://www.maosz.hu/sajtokozlemeny/1328/
A lépés várható volt, a szövetség ereje már nem volt mérvadó, tagjai száma évről évre jelentősen csökkent. Emiatt ernyőszervezeti tevékenységük pl. kialakult járványhelyzet miatt fellépő országos élelemhiány idején sem volt mérvadó. Az országos segítségnyújtás helyett csak pár taguk kapott segítséget. Kidolgozott szakmai anyagaik, lobbitevékenységük mindenképp hiánypótló volt, de sajnos az érdekképviselet területén az együttműködés hiánya miatt nem tudtak jelentős eredményeket elérni.

2021.03 – Az Agrárminisztérium által indított Nemzeti Állatvédelmi Konzultáció nevű kérdőívet 262.000 állampolgár töltötte ki 1 hónap alatt. Sok problémára rávilágítottak az állatvédelem területén.

2021.03 – Létrejött az “Állatvédelem gyerekeknek” önkéntes projekt, az ÁTE Állatvédelmi Központ szakmai támogatásával. Színvonalas anyaggal, programokkal végez szemléletformálást a gyermekek körében. Az Év Állatbarát Óvodája 2021. programra 81 pályázó jelentkezett. Az ismeretek bővítésére fogékony pedagógusoknak továbbképzést is szerveztek.

2021.04.13 – Ovádi Péter állatvédelmi miniszterbiztos és Nagy István agrárminiszter kezdeményezésére megalakul a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, melynek Veprik Tibor az elnöke. A civil szervezetek szakmai képviselője a Hangya Közösség Alapítvány, mely tanácskozási joggal vesz részt a Tanács munkájában.

2021.04.19 – Először kapott lehetőséget a kóborállat probléma támogatása pályázat formájában. Ezzel az állam elismerte, hogy olyan mértékű a belszaporulat, hogy a TNR (befogás – ivartalanítás – visszahelyezés) is a megoldások közé tartozik, amivel szemben eddig az Állatvédelmi Központ, az Állatorvosi Egyetem és az Agrárminisztérium is ellenérzését fejezte ki. Maga a pályázat a 2018-ban indult Magyar Falu program keretein belül jelent meg, amely az 5.000 fő alatti kistelepülésekre koncentrálódik.

2021.04.24 – Korrupt hatósági állatorvosokat leplezett le megbízhatósági vizsgálatokkal a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ); az állatorvosok anélkül engedélyezték a kisállatok kereskedelmi célú külföldre szállítását, hogy akár egyetlen kiskutyát is láttak vagy megvizsgáltak volna.
https://www.vg.hu/kozelet/2021/04/korrupt-hatosagi-allatorvosokat-buktak-le-itthon?fbclid=IwAR0En1keWOHDtPH430xkUFF0QcWZ1jXvKOmDzDOPD5XbLlgcdqd1nMALNx8

2021.05. Az állatvédelmi szervezetek folyamatosan keresik a lehetőséget az ivartalanítási módokra. A kiemelten hátrányos területeken világszinten az ivartalanító buszok adták a megoldást. Kéréseinkre mind az Agrárminisztérium, mind az Állatorvosi Kamara teljes elutasítással válaszolt. Az Állatorvosi Egyetem több ízben nyilatkozta, hogy semmilyen formában nem ért egyet a világszinten elismert és sikeresen alkalmazott mobil megoldással. https://www.facebook.com/AllatvedelmiKozpont/posts/12906758582765
Természetesen ez is egy vélemény. Releváns is lenne, ha a véleményt nyilvánítók jártak volna a leszakadó megyékben, “terepen”, ha egyeztetettek volna tapasztalt nemzetközi csapatokkal, ha tisztában lennének a magyarországi helyzettel (pl. 60-70 km-es körzetben elérhetetlen állatorvosok) vagy belegondoltak volna az összes vidéki állat (4,5 millió kutya és macska) az egyetlen, Budapesten található Állatorvosi Egyetemre való szállíttatásának koordinálásába és ennek költségeibe. De oldalakon át sorolhatnánk, mennyire rugaszkodnak el a magyarországi valóságtól az Állatorvosi Egyetem és az Állatvédelmi Központ képviseletében tett kijelentések.2021.06. Először történt hatósági állatorvos felelősségre vonása az Európa szerte híres magyar kisállat exportok ügyében. “A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indult eljárásban a nyomozó ügyészség 2021 májusában, Békés megyében összehangolt akcióban tizenegy helyszínen tartott kutatást az NVSZ és a rendőrség közreműködésével. Az ügyészség jelentős mennyiségű bizonyítékot és készpénzt foglalt le, öt ember előállítását és kettő őrizetét kezdeményezte, egyiküket a bíróság letartóztatta” A letartóztatott személy a békés megyei hatósági főállatorvos. A büntető eljárás alatt, jelenleg is praktizáló állatorvosként továbbra is dolgozhat, az Állatorvosi Kamara jóváhagyásával.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/akar-tiz-evet-is-kaphat-az-allasabol-menesztett-volt-bekes-megyei-foallatorvos-239478
https://index.hu/belfold/2021/06/23/szeged-ugyeszseg-allatorvos-buncselekmeny-bunugy-eljaras-hivatali-vesztegetes-korrupcio/
Az ügy érdekessége, hogy a szóban forgó letartóztatott hatósági főállatorvos 2017-ben állami kitüntetésben részesült, majd 2021. januárjában állatvédelmi együttműködéseket szorgalmazott.
https://www.bekesijarasok.hu/kormanyhivatali-hirek/aldozatos-munka-elismerese
https://hir6.hu/cikk/159669/megallapodas_uj_korszak_kezdodik_bekes_megye_allatvedelmeben

2021.06.03. Az Állatvédelmi Központ, az Állatorvosi Egyetemen Állatvédelmi Aktualitások 2021. elnevezésű konferenciát szervezett. Az igényes előadások teljes terjedelemben megtekinthetőek: https://www.youtube.com/watch?v=kFHPCcAL83w

2021.07.23 A Norvég Civil Alap 77 millárd forintos civil szervezetek támogatását nem fogadta el a magyar állam.
https://24.hu/kulfold/2021/07/23/norveg-kulugyminiszter-civil-alap-targyalas7-milliardos-tamogatas/

2021.08. A Hangya Közösség Alapítvány elindítja az első országos ivartalanítási pályázatot, melyet 42 állatvédő szervezettel együttműködésben végez és 1.000 állat ivartalanítására kerül sor. Csaknem 100 állatorvossal együttműködésben, akik kiemelten kezelik az állatvédelem helyzetét és kedvezményes áraikkal, bevállalt plusz munkájukkal támogatják, hogy ne legyen még több gazdátlan állat. A pályázaton elsősorban olyan gazdás vagy gazdátlan állatok vehetnek rész, amelyek folyamatosan gyarapítják a helyi állományt. A TNR módszerrel megakadályozható, hogy újabb almok szülessenek az adott helyen. A kezdeményezés állami támogatást nem kapott sem anyagi, sem erkölcsi formában.

2021.ősze Az állatvédelem történetében soha ilyen mértékű mélypont nem volt tapasztalható. A kidobott állatok száma megnégyszereződött, az állatkínzások módja a legkegyetlenebb formában jelent meg és számuk is duplázódott. A kidobott alomnyi kölyökkutyák napi szintűvé váltak, a parvo fertőzöttség miatt a fele nem éli túl az elkövetkező napokat, akik igen, azok százezres költséggel menthetőek meg. A már telített állatotthonok fogadó képessége már az elmúlt években elérte határát, sok helyen három-négyszeres teltházakkal működnek, ami ellent mond az állatvédelmi törvényekben meghatározottaknak. A teljes szektor problémája megoldatlan. A kritikus területekről érkező kutyák 70%-a szívférges, ami pár éven belül országos problémává válik. Az állatorvosi szolgáltatás kritikus pontját éli, a legtöbb megyében megszűnt az ügyelet, a fővárosban is korlátozódott. Két hónap alatt kb. 1.000 beteg, sérült kutya vesztette életét, mert nem volt elérhető állatorvos, nem volt olyan hely/személy ahová gondozásba kerülhetett volna.

2021.08 – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felzárkóztató Programja 2019-ben nyert teret a kormány megrendelésére. 300 hátrányos helyzetű településről egyeztettek, ami 30 kiemelt településen indult és 10 milliárd forintot különítettek el a feladatra. A kóbor állat kiemelt probléma a szegregátumokban (hátrányos helyzetű telepeken). 1.300 szegregátum van nyilvántartva jelenleg Magyarországon. A Máltai Szeretetszolgálat eleinte gyepmesteri telepekkel kötött szerződésekkel oldotta meg a problémás egyedek eltüntetését. A helyi lakosok, a társadalmi mintájukból és a tulajdonhoz való ragaszkodásból (amit az alkotmány is támogat) adódóan újabb és újabb állatokat szereztek be. 2019. februárjában a kóborkutya probléma megoldása érdekében a miniszterelnöki biztos, Vecsei Miklós felkérte az akkor még aktív két országos ernyőszervezetet  (MÁTSZ, MÁOSZ) a modellprogram kidolgozásában való részvételre. 2021. februárjában a A MÁOSZ által javasolt komplex megoldás: “a veszélyes, gyógyíthatatlan beteg egyedek azonnali kiemeléséről, aztán a teljes állomány ivartalanításáról és visszahelyezéséről, helyi ebrendelet megalkotásáról, ebnyilvántartás létrehozásáról, folyamatos jelenlétről szól.” (Köszönjük!) http://www.maosz.hu/allatvedelmi-reformok/isten-kezeben-a-kobor-kutyak-sorsa-cikksorozat-elso-resz/?fbclid=IwAR0w2naQDO94yWmELDe-DEvpa_OfW7dTgMOyPRavjnMK_fsqWefWoqvI4i4
A Máltaimentők belátták, hogy egy menhely fenntartására, a kiemelt állatok gondozására, rehabilitációjára, örökbeadására és utánkövetésére nincsenek szakmailag felkészülve és a hangsúlyt a jövőben a megelőzésre helyezik. A Belügyminisztérium támogatásával ELŐSZÖR született meg a mobil ivartalanítóbusz, amivel számos település hátrányos részén jelenleg is dolgoznak. Az állatorvosok és a Máltai Szeretetszolgálat munkája hiánypótló. A legnehezebb időszakban, a teljes összeomlásban az első reménysugár, ami a hosszútávú hatásával  segíthet a kialakult tragikus helyzeten. https://www.facebook.com/MMSZEMR/posts/2825887337722371
Jelenleg egyedi eset, egyedi elbírálás alapján működteti a Máltai az ivartalanító buszt. Reméljük, nem csak a humanitárius szervezetek kapnak erre lehetőséget.

2021.09.01 Köztudott az állatvédelem területén hogy évente 2 központi pályázati lehetőség van, amiben a pályázók pár %-a kerül ki nyertesként. Kiemelten állatvédelmi feladatokra, működési költségre sem a kormány, sem az Agrárminisztérium nem ír ki pályázatot. Remek lehetőségnek ígérkezett a Városi Civil Pályázat, amire több mint 60 állatvédő szervezet adta be anyagát. A pályázat korrupcióval lett vádolva és médiabotrány kísérte: https://www.valaszonline.hu/2021/09/01/varosi-civil-alap-fidesz-valasztokeruletek-lista/

2021.09.06. A Magyar Falu program ivartalanítási pályázatán, 500 millió forint keretre pályázhattak 5.000 fő alatti kistelepülések önkormányzatai. 479 nyert és a program közel 14.000 állatot érint. (Köszönjük!) Olyan területekre is eljut az új szemlélet, ahol nem dolgoznak állatvédő szervezetek, vagy épp azonos területen kiemelt együttműködési lehetőséget jelent a két résztvevő számára. Az érdeklődés hatalmas volt, a nagyobb települések számára is életmentő lenne egy hasonló pályázati lehetőség.

2021.09.08. Dr. Fülöp Erik a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat (NÁSZ) sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy létrehozta az Állatrendőrséget.
3 nap alatt 170 állatvédő szervezet adott ki nyilatkozatot, melyben tisztázza a médiában is port kavart félreértéseket: “Szeretnénk, ha tisztán látna minden állampolgár, minden állatbarát. Civil szervezet nem hozhat létre állatrendőrséget. A rendőrség egy állami szervezet, és a civileknek nincs semmilyen hatósági, állam által adott hatásköre. A sajtótájékoztatón elhangzott és a sajtóban megjelent kijelentés, miszerint állatrendőrség alakul, megtévesztő, hamis. Az említett szervezet nem rendelkezik hatósági jogkörrel, nem járhat el hivatalosan, nem bírságolhat és nem büntethet. A céljaik, amelyeket megfogalmaztak – állatmentésekben való részvétel, a mentett állatok elhelyezéséről és ellátásáról való gondoskodás, a kóborállat-állomány csökkentése érdekében ivartalanítási akciók végrehajtása, edukációs kampányokat tartása, hatóságokkal való együttműködés, állatok tartási körülményeinek ellenőrzése – szinte minden állatvédő szervezetnél alap, ez célja és a tevékenysége.” https://www.facebook.com/noeallatotthon/posts/10159752697929439
Az állatvédő szervezetek nyilatkozata összefüggésben hozható azzal, hogy Dr. Fülöp Erik 2010 és 2018 között Tiszavasvári polgármestereként a kóbor állatok kérdésének megoldására gyepmesteri együttműködéseket keresett és kötött. Állatvédő szervezetek többször kérték, hogy ne a gyilkolásban lássa a megoldást, hanem a megelőzésben. Sok tiszavasvári kutyát állatvédő szervezetek mentettek ki gyepmesteri telepről borzalmas állapotban.
A NÁSZ olyan méretű feladatkört vállalt fel, amely területek mind külön-külön is hatalmas, hosszadalmas előkészületű, sok szakembert igénylő feladatok: oktatás, szemléletformálás, gyerekprogramok, országos ivartalanítás, rendőrségi kapcsolattartás, jogi segítség, jogszabály módosítások, adományelosztás, mentés és örökbeadás, állatvédő szervezetek koordinálása (!). Ezek később lekerültek a közösségi felületeikről és a honlapjukról is.
A Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat 2021.05.05-én került bejegyzésre. A sajtóbejelentéseken kívül eddig érdemi munkát nem mutatott. Az állatvédő szervezetek üdvözölnek minden olyan lehetőséget, ami elősegíti a jelenlegi állatvédelem helyzetét.

2021.09. Magyarország történetében először (!!!) ellenőrzik, a Belügyminisztérium alá tartozó önkormányzatok helyi kóbor állat problémára kialakított megoldásait. A kérdés, hogy, eleget tesznek-e a jogszabályokban előírtaknak. (az eredményt sejteti, az utolsó hetekben kialakult helyzet: A helyi állatvédelmi hatóságnak számító jegyzők kétségbeesetten, tömegesen megkeresik a szerződési lehetőséget a már túltelített állatvédelmi szervezetekkel, gyepmesteri telepekkel.) Bár létezik jogszabály a kötelezően előírt tartási körülményekre, a jegyző pontos állatvédelmi feladatára, az éves eb összeírásra, a kóbor állat problémára kötelező stratégiára – ez mind minimálisan valósul meg az országban. Napi szinten szembesülünk azzal, hogy a jegyző nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy ő a helyi állatvédelmi hatóság és ezt a jogkört semmilyen szempontból sem gyakorolja.

2021.09. 25 – 10.14  Vadászati és Természeti Világkiállítás, amire 17 milliárdot költött a kormány.

2021.09. A Greenpeace Magyarország tiltakozott a Világkiállításra költött összeg ellen. „Ez több mint 2,5-szer annyi, mint amennyit idén a kormány az összes nemzeti parkunk fenntartására ad. Ennél abszurdabb szimbóluma nincs is annak, hogy mi zajlik ebben az országban természetvédelem címén” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi szakértője.
https://telex.hu/belfold/2021/09/24/lottek-a-termeszetvedelemnek-megtrollkodta-a-vadaszati-vilagkiallitas-oriasplakatjat-a-greenpeace

2021.09. A Rendőrség kiemelt figyelmet fordít az állatkínzással kapcsolatos bejelentésekre és október 4-i Állatok Világnapjára több közös programot indít állatvédő szervezetekkel, segítve ezzel az országos felvilágosító programot és szemléletformálást mind a lakosság, mind a területi rendőrségi állomány körében. Nagy hiányosság van a területen, így fantasztikus kezdeményezésként üdvözlik az állatvédő szervezetek.

2021.11.02 Benyújtásra került a Büntető Törvénykönyv módosítási javaslata!
“Áttörés jöhet az állatvédelemben: jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete. Az előterjesztés megszületését hosszú, széleskörű egyeztetési folyamat előzte meg, amely nem valósulhatott volna meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkája nélkül.”
Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, a módosítások többsége 2022. január 1-jén lép hatályba.

Folyamatos frissítés alatt.