Blog

Hol jár a magyar állatvédelem?

Sehol. Évek óta csak írjuk és írjuk a kéréseket, mégsem történik semmi.
Több 100.000 kutya kóborol utcákon. Az állatvédő szervezetek nem bírják a lakossági felelőtlen szaporulatok mentését. Az állam a probléma megelőzése helyett egyetlen egy megoldási javaslatot ad: a gyilkolást. Gyepmesteri telepeken kb. havonta 2 000 kutya hal meg. Hetente több száz állatkínzás történik, az elkövetőket nagyon minimális esetben ítélik el, akkor is felfüggesztett büntetéssel.

2016. február 20. – A Parlament előtt kb. 8.000 állatbarát jelezte, hogy elég volt az állatvédelem magyarországi helyzetéből. 120 szervezet csatlakozott az Állatkínzás elleni tüntetéshez. A tüntetők az egész ország területéről érkeztek.
http://allatportal.hu/allatvedelem/tuntetes-a-parlamentnel-bortonbe-az-ilyenekkel/4165/

2016. 03. 19. – A Praktiker és a Bauhaus barkács és szakáruházak beengedi a négylábúakat az üzleteibe.

2016. tavasz – Az Igazságügyi Minisztérium (IM) felkérésére a tüntetést szervező állatvédelmi szervezetek három munkacsoportban kezdték meg munkájukat a minisztérium adminisztratív segítsége mellett 2016. tavaszán. Egy munkacsoport a hatóságokkal való operatív együttműködéssel foglalkozott, a második a szabályozás kapcsán megfogalmazott javaslatokat összesítette, a harmadik pedig a neveléssel, felvilágosítással kapcsolatos felvetéseket tekintette át.

2016. 06. 29 – A Balatonnál hivatalosan is nyílt két kutyastrand. Igaz, még gyerekcipőben jár a kezdeményezés, de mindenképp pozitív változás, hiszen eddig tilos volt kutyát fürdetni a Balatonban.

2016. ősz – Az állatvédők az ősz folyamán átadták az IM-nek a problémák feltárását és a megoldásokra tett javaslatokat közel 100 oldalas tanulmányban részletezve.

2017. 04. 26. – Meglepődve tapasztalták az állatvédők, hogy Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvénymódosítást nyújtott be. „ A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került”. Azóta az egyik érdekképviselet ez ellen nyilvánosan tiltakozott. Az ígéret ellenére az IM munkacsoportjaival nem egyeztettek, az általuk benyújtott szakmai javaslatok nem szerepeltek a módosítási beadványban.
A törvénymódosítási javaslat több helyen is eltér az állatok védelmének érdekeitől, alapvető állatvédelmi kifejezések is helytelenül szerepelnek benne.

2017. 05. 03. – Parlamenti előterjesztés. Az állatvédelem helyzete válságos, mégis kevés politikus jelent meg a vitanapon. Dr. Semjén Zsolt részvételéről nincs információnk. Dr. Zsigó Róbert felszólaló államtitkár szerint a törvény módosítás benyújtását társadalmi vita előzte meg. (Egyetlen napi szinten állatmentéssel foglalkozó szervezetet sem találtunk, akinek véleményezési lehetősége lett volna).

2017. 05. 03. – Több állatvédelmi szervezet és csoport is tüntetési kérelmet nyújtott be, amihez több mint száz ezren csatlakoztak pillanatok alatt.

2017. 05. 04. – Dr. Semjén Zsolt a törvényjavaslatot átértékelte és visszavonta.
http://www.parlament.hu/documents/10181/1209906/Visszavon%C3%A1s15370/354d01f7-0ce6-481b-8f80-49d0e6d4de8a

2017. 05. 07. – 30 állatvédelmi szervezet Dr. Zsigó Róbertnek címzett levélben kéri az államtitkár urat az együttműködésre.

2017. 05. 11. – Május 9-én meghívást kapott a nyáron összeült munkacsoport egy egyeztetésre, amit az Igazságügyi Minisztérium részéről Dr. Völner Pál államtitkár kezdeményezett. Ezen nagy örömünkre részt vett Dr. Zsigó Róbert államtitkár is a Földművelődésügyi Minisztérium képviseletében. Választ kaphattunk a kérdéseinkre is. A 04.26-án beterjesztett törvénymódosítási javaslat az Európai Bizottság felszólítására készült, mint uniós jogharmonizáció, amit már 2012. óta terveztek. Sajnálatos tény, hogy tényleg nem egyeztettek aktív állatvédőkkel, illetve több olyan hibát is tartalmazott, ami jogellenes, vagy éppen alkotmányellenes.
Az állatvédők lehetőséget kaptak, hogy véleményezzék a módosításra javasolt pontokat.

2017. 06. 13. – Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterelnök szerint: „Vannak olyan állatvédelmi kérdések, például a kóbor ebek ügye, amit kezelni kell és nincs kezelve, de ez nem szabályozás, hanem végrehajtás kérdése, mert a szabályok Magyarországon rendben vannak, az a kérdés, hogy ezt az önkormányzatok mennyiből és hogyan hatják végre. Ebben kellene lépéseket tenni” – nyilatkozta mindezt úgy, hogy a szabályozás sem létezik.

2017. 06. 14. – Az első töltőállomás, a MOL kutak kutyabaráttá váltak. Nagy probléma volt, hogy az utazók amíg a tankolást fizetik, mosdót használnak vagy fogyasztanak valamit, a kutyákat csak a forró kocsiban lehetett volna hagyni. Magyarországon először gondolt erre a problémára benzinkút.

2017. 06. 27 – A Földművelésügyi Minisztérium hosszú-hosszú idő óta az első olyan pályázatot írta ki, ami menhely fejlesztésre pályázható. A pályázható összköltség a magyarországi menhelyek számára mindössze 15 millió forint. Összesen.

2017. 07. 13. – Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a televíziónak nyilatkozta, hogy ha ő kóbor kutya lenne, akkor a kilövést választaná. Évente több ezer kóbor kutyát lőnek ki a vadászok országszerte, legtöbbször indokolatlanul és azonosításukat (chipolvasás) nem végzik el, a gazdát nem értesítik. Hihetetlen, hogy egy egy állami-önkormányzati hatáskörbe tartozó feladat megoldása helyett a miniszterelnöki helyettes az egy golyóval elintézhető megoldás mellett érvel. Jelenleg a jogszabályok szerint a vadőröknek munkaköri kötelességük a vadállomány és a természet védelme, ennek érdekében pedig a kóbor háziállatok „kímélő, élve fogó csapdákkal befoghatóak”. Ha van bennük chip, akkor a befogott állatok gazdáival szemben a jegyző lefolytathatná a megfelelő eljárást, ennek lenne pozitív visszhangja. És ehhez már jelenleg is megvan a törvényi háttér.

2017. 08. 02. – Újabb egyeztetésre hívtak bennünket a törvénytervezetről. Az Európai Uniós csatlakozásunk óta az állatkísérletekről szóló fejezetek tekintetében jogharmonizációs kötelezettsége volt Magyarországnak, aminek a mai napig nem tett eleget. Kidolgozott anyaggal készültünk és kérdéseinkre gyakran jogi szempontból értelmezhetetlen válasz, vagy vállvonogatás érkezett. A jelenlévő csapat teljesen kiábrándulva távozott.

2017. 09. 15 – A Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet lapjában, a Nimród magazinban konkrét állatkínzásra való felbujtás jelent meg. Az alábbi képen látszik, ahogyan a cikk szerzője (egy bizonyos Balogh János) részletezi, hogyan kell szigetelőszalaggal beragasztott szájú, sebzett (!!) kóbor macskával “kiképezni” kotorékvadászatra a terrier kutyát. https://mno.hu/belfold/allatkinzasra-biztatnak-semjen-zsoltek-vadaszlapjaban-2417203
Magyarországon az állatkínzás egyébként büntetendő.

2017. 10. 04. – Becslések szerint évente több százezer kutya hagyja el az országot, hogy új gazdát találjon. A fejlettebb országokban problémát okoz, ezért Ausztriában pl. szigorították a beérkező gazdikereső kutyák elhelyezését. A parlamenti ülésen felolvasták a problémás országok vezetőivel történt egyeztetéseket. Dietmark Keck (SPÖ) felszólalásában ismertette Orbán Viktor válaszát, aki szerint nincs probléma Magyarországon, főleg nem a kóbor kutyákkal. “A kóbor állatok kezelésére vonatkozó levélre adott válaszként tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a kóbor állatok nyilvántartása a magyarországi önkormányzatok kötelező feladata. Az állatok a nyilvántartásba vétel után 15 nappal az állam birtokába kerülnek. Az utóbbi években bevezetett intézkedéseknek köszönhetően például a kutyákra vonatkozó kötelező mikrochip bevezetése, a kóbor kutyák száma és a befogott kutyák aránya évente csökken, és a tulajdonos nélküli állatok túlnyomó többsége visszaküldésre kerül tulajdonosainak. A maradék hazai állatmenhelyekre kerül.”
A több ezer kilőtt kutyáról, az évi kb. 25.000 gyepmesteri telepeken kínok között megölt kutyákról és az állatkínzásokban elhunyt állatokról nincs szó.

2017. 11. 27. – Egyed Zsolt országgyűlési képviselő felszólalt az állatvédelemmel kapcsolatban. Kiemelte az állatkínzások mértéktelen számát és a BTK szigorítását kérte. Az ivartalanítással kapcsolatos javaslatát szó szerint elítélték és kinevették a Fidesz képviselői. Nem csak, hogy nem értették a problémát, de értékelhetetlen ostobaságok és viccek hangzottak el az ivartalanítással kapcsolatban.

2018. 03. 10 – Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes jávor és rénszarvas luxusvadászaton vett részt több ízben éveken át Svédországban. A Tom Arnbom, a WWF svéd munkatársa illegálisnak nevezte a vadászatot.

2018.04.16 – Az állatvédők naponta 5-6 nagyon súlyos állatkínzással szembesülnek. A legtöbb esetben a rendőrség nem vonul ki bejelentésre, ha kivonul nem indul eljárás, a hatósági állatorvos és a rendőrség is mindent rendben talál a legsúlyosabb esetekben is. Ha eljárás indul, a rendőrség lezárja az ügyet ” a szándékoltság nem bizonyítható” – holott de. Amennyiben eljut egy ügy az ügyészségre, nem születik elmarasztaló ítélet a legsúlyosabb esetekben sem. Fülöp esetében olyan mértékű volt a közfelháborodás, hogy 4-4 hónap letöltendő börtönbüntetést kaptak gazdái, majd másodfokon 8-8 hónap börtönbüntetésre szigorították. Ilyen a magyar jogban még nem történt. (A magyar jogszabályok ilyen esetben 3-5 év börtönbüntetést javasolnak…)
https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/sulyosbitottak-fulop-kutya-kinzoinak-iteletet/

2018. 06. 01. –  A Földművelésügyi Minisztérium újra kiírta az egyetlen pályázatot ami az “Állatvédelem támogatása” néven jelent meg. Most is csak menhelyek pályázhatnak, holott a Magyarországon található működő kb. 200 szervezet közül csak 60-nak van menhely telepe. A pályázható összköltség a magyarországi menhelyek számára 28 millió forint. Menhelyenként 1-3 millió forintra mindössze. A pályázati feltételek olyan nehezen teljesíthetőek, amit átlag menhely kapacitás, infrastuktúra, eszköz hiányában nem tud megoldani.

2018. 07. 05. – A MOL, mint egyik legnagyobb vállalat Magyarországon, elsők között vált kutyabarát munkahellyé, beengedi a gazdikkal a négylábú kedvenceket is.

2018. 06. – A 2019-es költségvetésben az állatvédelem nem hogy kiemelt szerepet nem kap, de meg sem jelenik.

2019.04.24 – Ebrendészeti telepek és állatmenhelyek infrastrukturális támogatására 1-5 millió forint pályázható, a keretet növelték, 45 millió forintra. Leadási határidő 1 hónap. 4 elszámolható kategóriát jelöltek meg, az egyik: “kennelek közötti elválasztásra OSB/forgács lapok elhelyezése”. Ez ellentmond a fertőtlenítéssel kapcsolatos jogszabályokban előírt anyagoknak. (az OSB lap a slagos fertőtlenítésekkor átázik, élettartama pár hét)

2019. 09.17 – 96 millió forintos állami támogatás a civil szervezetek számára, ebek ivartalanítására. Remek kezdeményezés, de a 300 aktív állatvédő szervezet közül csak a telephellyel rendelkező kb. 60 szervezet pályázhat, a szintén lakossági ivartalanítást végző és erre kapacitással bíró állatvédő szervezetek nem. 1 hónap a beadási határidő.

2020. A magyarországi jogszabályok semmilyen szankciót nem alkalmaznak a kutyaszaporítókkal szemben. Rengeteg ehhez hasonló telep működik az országban. Ha végül születik elmarasztaló ítélet, általában felfüggesztett, pedig a büntető törvénykönyv enged teret jóval súlyosabb tételnek is. Pár elhíresült eset a közelmúltból.
– “sárospataki horror menhely”: Állatvédelem címszó alatt, legálisan működött egy horrormenhely Sárospatakon. A jószándék teljes hiánya vezette az elkövetőt, 500 kutya naponta ölte egymást, a szaporítás folyamatos volt, a kiskutyák nem élték túl a gyerekkort, a fertőzések nagyon sok áldozatot szedtek, kb. 100 haldokló állatot hoztak el az állatvédők. Az önkormányzat támogatásával, a hatósági állatorvos csak papíron megtartott ellenőrzésével, a Svájci Civil Alap soha sem ellenőrzött több millió forintos támogatásával, a telep vezetője egy önkormányzati képviselő, aki elmondása szerint több éve nem mert bemenni a telepre. A menhely vezetője 3 hónap felfüggesztett büntetést kapott. A több száz állat halála, szenvedése semmit sem jelentett a bíróságon. A többi asszisztáló magas pozícióban lévő vezető semmilyen elmarasztalást nem kapott.
https://hvg.hu/itthon/20160601_Egymast_tepik_a_kutyaholokauszt_elol_mentett_kutyak 
– “barcsi tacskók”: közel 100 tacskót tartott a külföldi állampolgárságú nő borzalmas körülmények között. Felfüggesztett jelenleg az ítélet. https://24.hu/belfold/2019/09/17/barcs-allatkinzas-100-tacsko-itelet-bunugy/
– “nyírbogáti szaporító”. 2019 áprilisában közel 100 kutya sorsát oldották meg a túlterhelt állatvédők összefogással. A család lemondott az állatokról, az eljárás folyamatban. A hatóságok nem ellenőrizték, így folytatták tevékenységüket. 2020. júliusában újabb kb. 60 beteg állatnak kellett sürgős megoldást találni, az amúgy is telített rendszerben. Rendszeres probléma, hogy az eljárás sok éves tartama alatt az elkövető végig végzi tevékenységét ugyanott, vagy más helyen. Pl. “lajosmizsei szaporító”… stb.
https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/ujabb-szaporitotelepet-szamoltak-fel-ezuttal-nyirbogaton/
https://pcas.blog.hu/2020/07/01/a_nyirbogati_szaporitotelep_felszamolasa
– “söjtöri szaporító”. Az állatvédők 2013-ban jelezték a hatóságoknak, hogy kb. 100 kutyát tartanak jogszabályokba ütköző körülmények között. Semmi sem történt. 2017 nyár végén újabb bejelentést tettek, ahol szintén mindent rendben találtak. Az állatvédők 2017. októberében végre bejuthattak. Az állapotok a legrosszabbnál is rosszabbat mutattak. Kutyatetemek és 132 rossz tartás miatt gyógyíthatatlan betegségekkel szenvedő kutya szabadulhatott. Az eljárás időközben megszűnt, az elkövető elhalálozott. A söjtöri szaporítótelep tulajdonosát, már a 90-es években letöltendő börtönbüntetésre ítélték állatkínzás miatt Ausztriában. Jellemző, hogy a külföldön elítélt állatkínzók Magyarországon tovább folytathatják tevékenységüket.
https://www.zaol.hu/kek-hirek/lezartak-a-nyomozast-a-sojtori-allatkinzo-ellen-2822299/
https://www.facebook.com/pg/AllatmentoSereg/photos/?tab=album&album_id=1102744213195060
– Hajdúsámson. 2020. február 17-én a város mellett hatalmas területen több mint 100 kutya tetemet találtak állatvédők. A hatóságok szerint ez egy önkormányzati terület, de állítólag a helyi hivatalosság részéről senki nem tudott ezeknek a gödröknek a létezéséről. További furcsasága a történetnek, hogy a tetemektől alig 150 méterre található a Hajdúsámsoni Vadásztársaság „dögkútja”. A helyszínre kiérkező vadőr szerint, azt a gödröt az önkormányzat ásta ki önkormányzati markolóval… A rendőrség nyomozást indított az ügyben, amiről nem ad ki információt, az állatvédőknek sem.
https://www.debreciner.hu/cikk/2184_kutyatetemek_sokasaga_hajdusamson_kulteruleten_es_oket
– 2019. áprilisában egy zalakomári férfiről derült ki, hogy zoofíliára használta a kutyákat, különböző kínzó eszközöket találtak a lakásán. Az eljárás tart, szabadlábon védekezhet, nem kötelezték, hogy betegségét kezeltesse.
https://infostart.hu/bunugyek/2019/04/09/fagyasztott-tetemek-kutyahorror-zalakomarban
– “balotai állatkínzó” – 2019. augusztus 5-én egy balotai nő a kocsija után kötötte kuvasz jellegű kutyáját, hogy “megnevelje” és addig húzta amíg a kutya bele nem halt. Az asszonyról videófelvétel készült. Elmondása szerint a lovaival is így szokta.  Az ügy közfelháborodást váltott ki. Sem a bíróságon, sem a közmédiában nem tartotta magát bűnösnek. A bíróság elsőfokon 10 hónap felfüggesztett büntetést szabott ki. Holott a büntető törvénykönyv kimondja, hogy különös kegyetlenséggel okozott kínzás esetén, ahol a halál beállt, 3 évig terjedő büntetés kiszabható. Az ismerős hatósági állatorvos, a család jó barátja szerint az állat nem ebbe halt bele a kínzás után közvetlenül. A hölgy családtagjai között bíró és jogászok is találhatóak.
https://24.hu/belfold/2020/06/18/balotaszallas-allatkinzas-itelet/
– Szeptember 3-án videó készült, ahogy egy gazdi veri a kutyáját. A szomszédok szerint rendszeresen. A kutya kiszabadult, az állatvédők befogták (szerződéses gyepmesteri feladatokat látnak el a településen). A kiérkező rendőrök – felsőbb utasításra – elkobozták tőlük a kutyát és visszavitték a gazdának. Az eset akkora lakossági felháborodást váltott ki, hogy végül a jogszabályok szerint jártak el. A videó megtekinthető:
https://www.facebook.com/ami.csado/posts/3351105834971214
Az eseteket sorolhatnánk naphosszat. Tény, hogy még nagyon messze járunk attól, hogy az állatoknak jogaik legyenek.

2020.03.15 Kósa Zita állatorvos neve többször merült fel külföldi állat transportok hamisított oltási könyvei kapcsán. Magyarországon kitüntetést kap munkásságáért.
https://444.hu/2014/11/14/magyar-allatorvosok-es-tenyesztok-segitsegevel-csempesznek-kolyokkutyakat-angliaba?fbclid=IwAR2edINd5sPLbP3gBmyek1dDuMPbxji-e5CySh8qpFho96IXtlCD7wzs5lE
https://stukko.blogstar.hu/2019/03/20/atadtak-a-2019-es-pro-civibus-dijakat/70345/?fbclid=IwAR2Zz1A28WiBBE5GzTfhR4thza_xNBxnip_88NAiEPl5VT7jmrwIiWKO2Ig

2020.07.27 Az Országos Magyar Vadászkamara egyik tiszteletbeli tagja (Dr. L. Pál) érkezett a helyszínre, ahol az állatvédőkkel együtt az állatorvos vizsgálta a balesetet szenvedett borzot. A kiérkező rendőrök tanácskoztak a feletteseikkel, majd közölték, hogy a vad az állam tulajdona és az illetékes vadász (a jelen lévő úr) dönt az állat sorsáról. Aki fekete szemetes zsákba rakta és elvitte. Az állatvédők jelezték, hogy egy az élő állat nem kap levegőt, szenved, így megvalósul az állatkínzás. A rendőrség szerint nincs ebben hatáskörük, az illetékes vadász dönt… (természetesen a jogszabály nem így szól, de igen, így történik) Magyarországon még sosem ítéltek el vadászt állatkínzásért. Bárhol, bármikor kilőnek állatot. Hogy csak a legutóbbi eseteket említsük: gazdás kutyákat is sétáltatás közben, de kisgyerekes család mellől is, pl. közigazgatási területen is.. eljárás esetükben nem indul. Hiányos statisztikáik szerint is évente több tízezer kutyát lőnek ki országosan, azonosításukat nem végzik el. A Vadászkamara működése során először nem a vadászt védte a borzos esetben, hanem elhatárolódott az esettől.
https://www.facebook.com/specialisallatmentoegyseg/posts/1540201562819406

2020.09.04 Állatvédelmi megbízottat nevezett ki a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely.
Megszületett a Budapesti Állatvédelmi Charta, ami többek között tartalmazza, hogy először Budapest történetében lesz felelőse az állatvédelemnek. “Létrehozzuk az „állatvédelmi ombudsman” posztját a Főpolgármesteri Hivatalban, aki folyamatosan ügyel arra, hogy az egyes intézkedéseknél az állatok jogainak védelme is megjelenjen.” Gratulálunk Szabó Rebekának. Először kerül állatvédelemért felelős pozicíóba olyan politikus, aki testközelből tudja, hogy mik az állatvédelem problémái és alpolgármesterként aktívan részt is vesz a megelőzésükben.
https://budapest.hu/Lapok/2020/allatvedelemert-felelos-fopolgarmesteri-megbizottat-nevezett-ki-karacsony-gergely.aspx

2020.09.25 – Újabb rémtörténet. Köztudott, hogy a kunkarcagi régióban nagyon magas szaporítók száma. Helyi televízió mezőgazdasági műsora mutatta be évekkel ezelőtt, hogy hogyan kell szaporítani az üresen maradt disznóóalakban. “Vegyél két husky-t, milyen jó befektetés”. Igen, ebben a régióban kiemelten sokan élnek az állatok kizsákmányolásából. Sok helyen hangszálvágott kutyákat tartanak, hogy ne zavarják a szomszédokat. Mert 100 kutya nagyon hangos tud lenni. Karcagról 148 kutya szabadulhatott. Az állatvédők közösen dolgoztak, szeretetben, támogatóan. Az állatvédők vállalták, hogy a teljes teltházukra hazaviszik a nagyon beteg, nagyon elhanyagolt, genetikai rendellenességekkel, fertőző betegségekkel küzdő rettegő, érintést se bíró állatokat és meggyógyítják. A saját költségükre. És nagyon hálásak a hatóságoknak, hogy közös erővel együtt tudtak működni. Mert a legtöbb régióban sajnos nincs ez így. Pedig nagyon jó törvényeink vannak és itt igazolható az állatkínzás.
https://www.facebook.com/AllatmentoSereg/posts/1986521801483959

2020.10.05 – Budapest történetében először jön létre olyan Állatvédelmi Kerekasztal, amit a Fővárosi Önkormányzat hirdet meg és bármelyik szervezet részt vehet, nem csak meghívottak. Mindenki rávilágíthat annak a területnek a problémáira, amiket kiemelten kezel.