Blog

Hol jár a magyar állatvédelem?

Sehol. Évek óta csak írjuk és írjuk a kéréseket, mégsem történik semmi.
Több 100.000 kutya kóborol utcákon. Az állatvédő szervezetek nem bírják a lakossági felelőtlen szaporulatok mentését. Az állam a probléma megelőzése helyett egyetlen egy megoldási javaslatot ad: a gyilkolást. Gyepmesteri telepeken kb. havonta 2 000 kutya hal meg. Hetente több száz állatkínzás történik, az elkövetőket nagyon minimális esetben ítélik el, akkor is felfüggesztett büntetéssel.

2016. február 20. – A Parlament előtt kb. 8.000 állatbarát jelezte, hogy elég volt az állatvédelem magyarországi helyzetéből. 120 szervezet csatlakozott az Állatkínzás elleni tüntetéshez. A tüntetők az egész ország területéről érkeztek.
http://allatportal.hu/allatvedelem/tuntetes-a-parlamentnel-bortonbe-az-ilyenekkel/4165/

2016. 03. 19. – A Praktiker és a Bauhaus barkács és szakáruházak beengedi a négylábúakat az üzleteibe.

2016. tavasz – Az Igazságügyi Minisztérium (IM) felkérésére a tüntetést szervező állatvédelmi szervezetek három munkacsoportban kezdték meg munkájukat a minisztérium adminisztratív segítsége mellett 2016. tavaszán. Egy munkacsoport a hatóságokkal való operatív együttműködéssel foglalkozott, a második a szabályozás kapcsán megfogalmazott javaslatokat összesítette, a harmadik pedig a neveléssel, felvilágosítással kapcsolatos felvetéseket tekintette át.

2016. 06. 29 – A Balatonnál hivatalosan is nyílt két kutyastrand. Igaz, még gyerekcipőben jár a kezdeményezés, de mindenképp pozitív változás, hiszen eddig tilos volt kutyát fürdetni a Balatonban.

2016. ősz – Az állatvédők az ősz folyamán átadták az IM-nek a problémák feltárását és a megoldásokra tett javaslatokat közel 100 oldalas tanulmányban részletezve.

2017. 04. 26. – Meglepődve tapasztalták az állatvédők, hogy Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvénymódosítást nyújtott be. „ A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került”. Azóta az egyik érdekképviselet ez ellen nyilvánosan tiltakozott. Az ígéret ellenére az IM munkacsoportjaival nem egyeztettek, az általuk benyújtott szakmai javaslatok nem szerepeltek a módosítási beadványban.
A törvénymódosítási javaslat több helyen is eltér az állatok védelmének érdekeitől, alapvető állatvédelmi kifejezések is helytelenül szerepelnek benne.

2017. 05. 03. – Parlamenti előterjesztés. Az állatvédelem helyzete válságos, mégis kevés politikus jelent meg a vitanapon. Dr. Semjén Zsolt részvételéről nincs információnk. Dr. Zsigó Róbert felszólaló államtitkár szerint a törvény módosítás benyújtását társadalmi vita előzte meg. (Egyetlen napi szinten állatmentéssel foglalkozó szervezetet sem találtunk, akinek véleményezési lehetősége lett volna).

2017. 05. 03. – Több állatvédelmi szervezet és csoport is tüntetési kérelmet nyújtott be, amihez több mint száz ezren csatlakoztak pillanatok alatt.

2017. 05. 04. – Dr. Semjén Zsolt a törvényjavaslatot átértékelte és visszavonta.
http://www.parlament.hu/documents/10181/1209906/Visszavon%C3%A1s15370/354d01f7-0ce6-481b-8f80-49d0e6d4de8a

2017. 05. 07. – 30 állatvédelmi szervezet Dr. Zsigó Róbertnek címzett levélben kéri az államtitkár urat az együttműködésre.

2017. 05. 11. – Május 9-én meghívást kapott a nyáron összeült munkacsoport egy egyeztetésre, amit az Igazságügyi Minisztérium részéről Dr. Völner Pál államtitkár kezdeményezett. Ezen nagy örömünkre részt vett Dr. Zsigó Róbert államtitkár is a Földművelődésügyi Minisztérium képviseletében. Választ kaphattunk a kérdéseinkre is. A 04.26-án beterjesztett törvénymódosítási javaslat az Európai Bizottság felszólítására készült, mint uniós jogharmonizáció, amit már 2012. óta terveztek. Sajnálatos tény, hogy tényleg nem egyeztettek aktív állatvédőkkel, illetve több olyan hibát is tartalmazott, ami jogellenes, vagy éppen alkotmányellenes.
Az állatvédők lehetőséget kaptak, hogy véleményezzék a módosításra javasolt pontokat.

2017. 06. 13. – Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterelnök szerint: „Vannak olyan állatvédelmi kérdések, például a kóbor ebek ügye, amit kezelni kell és nincs kezelve, de ez nem szabályozás, hanem végrehajtás kérdése, mert a szabályok Magyarországon rendben vannak, az a kérdés, hogy ezt az önkormányzatok mennyiből és hogyan hatják végre. Ebben kellene lépéseket tenni” – nyilatkozta mindezt úgy, hogy a szabályozás sem létezik.

2017. 06. 14. – Az első töltőállomás, a MOL kutak kutyabaráttá váltak. Nagy probléma volt, hogy az utazók amíg a tankolást fizetik, mosdót használnak vagy fogyasztanak valamit, a kutyákat csak a forró kocsiban lehetett volna hagyni. Magyarországon először gondolt erre a problémára benzinkút.

2017. 06. 27 – A Földművelésügyi Minisztérium hosszú-hosszú idő óta az első olyan pályázatot írta ki, ami menhely fejlesztésre pályázható. A pályázható összköltség a magyarországi menhelyek számára mindössze 15 millió forint. Összesen.

2017. 07. 13. – Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a televíziónak nyilatkozta, hogy ha ő kóbor kutya lenne, akkor a kilövést választaná. Évente több ezer kóbor kutyát lőnek ki a vadászok országszerte, legtöbbször indokolatlanul és azonosításukat (chipolvasás) nem végzik el, a gazdát nem értesítik. Hihetetlen, hogy egy egy állami-önkormányzati hatáskörbe tartozó feladat megoldása helyett a miniszterelnöki helyettes az egy golyóval elintézhető megoldás mellett érvel. Jelenleg a jogszabályok szerint a vadőröknek munkaköri kötelességük a vadállomány és a természet védelme, ennek érdekében pedig a kóbor háziállatok „kímélő, élve fogó csapdákkal befoghatóak”. Ha van bennük chip, akkor a befogott állatok gazdáival szemben a jegyző lefolytathatná a megfelelő eljárást, ennek lenne pozitív visszhangja. És ehhez már jelenleg is megvan a törvényi háttér.

2017. 08. 02. – Újabb egyeztetésre hívtak bennünket a törvénytervezetről. Az Európai Uniós csatlakozásunk óta az állatkísérletekről szóló fejezetek tekintetében jogharmonizációs kötelezettsége volt Magyarországnak, aminek a mai napig nem tett eleget. Kidolgozott anyaggal készültünk és kérdéseinkre gyakran jogi szempontból értelmezhetetlen válasz, vagy vállvonogatás érkezett. A jelenlévő csapat teljesen kiábrándulva távozott.

2017. 09. 15 – A Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet lapjában, a Nimród magazinban konkrét állatkínzásra való felbujtás jelent meg. Az alábbi képen látszik, ahogyan a cikk szerzője (egy bizonyos Balogh János) részletezi, hogyan kell szigetelőszalaggal beragasztott szájú, sebzett (!!) kóbor macskával “kiképezni” kotorékvadászatra a terrier kutyát. https://mno.hu/belfold/allatkinzasra-biztatnak-semjen-zsoltek-vadaszlapjaban-2417203
Magyarországon az állatkínzás egyébként büntetendő.

2017. 10. 04. – Becslések szerint évente több százezer kutya hagyja el az országot, hogy új gazdát találjon. A fejlettebb országokban problémát okoz, ezért Ausztriában pl. szigorították a beérkező gazdikereső kutyák elhelyezését. A parlamenti ülésen felolvasták a problémás országok vezetőivel történt egyeztetéseket. Dietmark Keck (SPÖ) felszólalásában ismertette Orbán Viktor válaszát, aki szerint nincs probléma Magyarországon, főleg nem a kóbor kutyákkal. “A kóbor állatok kezelésére vonatkozó levélre adott válaszként tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a kóbor állatok nyilvántartása a magyarországi önkormányzatok kötelező feladata. Az állatok a nyilvántartásba vétel után 15 nappal az állam birtokába kerülnek. Az utóbbi években bevezetett intézkedéseknek köszönhetően például a kutyákra vonatkozó kötelező mikrochip bevezetése, a kóbor kutyák száma és a befogott kutyák aránya évente csökken, és a tulajdonos nélküli állatok túlnyomó többsége visszaküldésre kerül tulajdonosainak. A maradék hazai állatmenhelyekre kerül.”
A több ezer kilőtt kutyáról, az évi kb. 25.000 gyepmesteri telepeken kínok között megölt kutyákról és az állatkínzásokban elhunyt állatokról nincs szó.

2017. 11. 27. – Egyed Zsolt országgyűlési képviselő felszólalt az állatvédelemmel kapcsolatban. Kiemelte az állatkínzások mértéktelen számát és a BTK szigorítását kérte. Az ivartalanítással kapcsolatos javaslatát szó szerint elítélték és kinevették a Fidesz képviselői. Nem csak, hogy nem értették a problémát, de értékelhetetlen ostobaságok és viccek hangzottak el az ivartalanítással kapcsolatban.

2018. 03. 10 – Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes jávor és rénszarvas luxusvadászaton vett részt több ízben éveken át Svédországban. A Tom Arnbom, a WWF svéd munkatársa illegálisnak nevezte a vadászatot.

2018. 06. 01. –  A Földművelésügyi Minisztérium újra kiírta az egyetlen pályázatot ami az “Állatvédelem támogatása” néven jelent meg. Most is csak menhelyek pályázhatnak, holott a Magyarországon található működő kb. 200 szervezet közül csak 60-nak van menhely telepe. A pályázható összköltség a magyarországi menhelyek számára 28 millió forint. Mindössze.

2018. 07. 05. – A MOL, mint egyik legnagyobb vállalat Magyarországon, elsők között vált kutyabarát munkahellyé, beengedi a gazdikkal a négylábú kedvenceket is.

2018. 06. – A 2019-es költségvetésben az állatvédelem nem hogy kiemelt szerepet nem kap, de meg sem jelenik.